Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

özönlötte a Tiszaparton lévő Sáiínyak nevű határrészt gyümölcs és ro­mán felszerelés zsákmányolása céljából. Miután a katonai felszerelése­ket magukra aggatták, a vörös tüzérségi megfigyelő román katonáknak vélte őket, ennek lett a következménye a súlyos tűzcsapás a Sárnyakra és a községre. A Vörös Hadsereg támadása 23-án érte el a legnagyobb mélységet, amikor kiért a Karcag-Kisújszállás-Turikeve terepszakaszra. A román hadsereg ellentámadása, átkelése a Tiszán. 1919. július 24­én a román túlerő elől visszavonulni kényszerültek a vörös csapatok. A község felszabadulása így mindössze négy napig tartott, mert habár a román csapatok csak július 26-án tértek vissza, a vörös erők már július 24-én elhagyták a községet. A román csapatok PapescuS főhadnagy, az első román megszállás faluparancsnoka, vezetésével július 26-án fél egj r órakor Tiszaóbala felől vonultak a községbe. A második; megszállás al­kalmával még kevésbé voltak kíméletesek a román csapatok. Széleskö­rű requirálásba kezdtek, letartóztatták Fincziczky plébánost, Hangya Mihály kántortanítót, Velkey Ádám főjegyzőt, Polgár László községi bí­rót, Tompa Gyula másod jegyzőt, Benedek Márton községi pénztárnokot. Száj ólba hurcolták őket túszként a Tiszapüspökiben visszamaradt „vö­rös kémek" felkutatásáig. Később a társaságot Szajolból, á kisszöggyepi csordakút környékén állásba lévő román tüzérségi ütegek parancsno­kához vitték. Terpu őrnagy a tüzér ütegek parancsnoka, miután a tú­szok nem tudták megmondani hogy kik a vörösök kémjei, július 27-én délutáni három órakor, elrendelte a község kiürítését. Este hat óra kö­rül Özönlött a lakosság sebtében összeszedett cókmókjaival Törökszent­miklós felé. (313) Miután a román erők kiértek a Tiszához július 30-ig a csapatmozgá­sok szüneteltek. Július 27-től a Papp tábornok által vezényelt román csapatok biztosították az Abádszalók-Szeged közötti Tiszaszakaszt, mö­göttük pedig felkészültek a támadó román csoportok a Tiszán: való át­keléshez. Fegyvernektői délre a Holbán tábornok vezényelte 1. román vadászhadosztály, Törökszentmiklóson pedig a 6. román hadosztály von­ta össze erőit. A román átkelés július 30-án kezdődött, amikor Holbán tábornok csapatai Tiszabőnél átkeltek a Tiszán. Ezzel egyidőben Mosoiu tábornok hadosztályával a Szolnok-Tiszapüspöki-Tiszabala vonalon át­kelést színlelt, hogy lekösse a védő vörös erőket. Mosoiu tábornoki csa­patai Tiszapüspökinél július 31-én keltek át a Tisza jobbpartiára és még aznap elérték a Bögre-major—Forrásparti tanyák vonalát. (314) A lakosság Törökszentmiklósról július 30-án kezdett visszaszivárogni és szomorú szívvel tapasztalta javai nagymérvű pusztulását. Ezidőtől a község mentes volt a katonák nagy tömegétől. Augusztus 11-én vonult el a július 30-án érkezett 92. román ezred egy zászlóalja, augusztus 12­én pedig az augusztus 8-án érkezett 100. gyalogezred egy zászlóalja. Ezekután mindössze tizenegy román katona maradt a községben a requi­rálások végrehajtására. A Törökszentmiklósról visszaszivárgott lakosság azonnal megkezdte a mezőgazdasági munkák végzését, amellyel jócskán el volt maradva. Kü­lönösen az aratás volt halaszthatatlan a jövő évi élet biztosítására. A 148

Next

/
Thumbnails
Contents