Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)
özönlötte a Tiszaparton lévő Sáiínyak nevű határrészt gyümölcs és román felszerelés zsákmányolása céljából. Miután a katonai felszereléseket magukra aggatták, a vörös tüzérségi megfigyelő román katonáknak vélte őket, ennek lett a következménye a súlyos tűzcsapás a Sárnyakra és a községre. A Vörös Hadsereg támadása 23-án érte el a legnagyobb mélységet, amikor kiért a Karcag-Kisújszállás-Turikeve terepszakaszra. A román hadsereg ellentámadása, átkelése a Tiszán. 1919. július 24én a román túlerő elől visszavonulni kényszerültek a vörös csapatok. A község felszabadulása így mindössze négy napig tartott, mert habár a román csapatok csak július 26-án tértek vissza, a vörös erők már július 24-én elhagyták a községet. A román csapatok PapescuS főhadnagy, az első román megszállás faluparancsnoka, vezetésével július 26-án fél egj r órakor Tiszaóbala felől vonultak a községbe. A második; megszállás alkalmával még kevésbé voltak kíméletesek a román csapatok. Széleskörű requirálásba kezdtek, letartóztatták Fincziczky plébánost, Hangya Mihály kántortanítót, Velkey Ádám főjegyzőt, Polgár László községi bírót, Tompa Gyula másod jegyzőt, Benedek Márton községi pénztárnokot. Száj ólba hurcolták őket túszként a Tiszapüspökiben visszamaradt „vörös kémek" felkutatásáig. Később a társaságot Szajolból, á kisszöggyepi csordakút környékén állásba lévő román tüzérségi ütegek parancsnokához vitték. Terpu őrnagy a tüzér ütegek parancsnoka, miután a túszok nem tudták megmondani hogy kik a vörösök kémjei, július 27-én délutáni három órakor, elrendelte a község kiürítését. Este hat óra körül Özönlött a lakosság sebtében összeszedett cókmókjaival Törökszentmiklós felé. (313) Miután a román erők kiértek a Tiszához július 30-ig a csapatmozgások szüneteltek. Július 27-től a Papp tábornok által vezényelt román csapatok biztosították az Abádszalók-Szeged közötti Tiszaszakaszt, mögöttük pedig felkészültek a támadó román csoportok a Tiszán: való átkeléshez. Fegyvernektői délre a Holbán tábornok vezényelte 1. román vadászhadosztály, Törökszentmiklóson pedig a 6. román hadosztály vonta össze erőit. A román átkelés július 30-án kezdődött, amikor Holbán tábornok csapatai Tiszabőnél átkeltek a Tiszán. Ezzel egyidőben Mosoiu tábornok hadosztályával a Szolnok-Tiszapüspöki-Tiszabala vonalon átkelést színlelt, hogy lekösse a védő vörös erőket. Mosoiu tábornoki csapatai Tiszapüspökinél július 31-én keltek át a Tisza jobbpartiára és még aznap elérték a Bögre-major—Forrásparti tanyák vonalát. (314) A lakosság Törökszentmiklósról július 30-án kezdett visszaszivárogni és szomorú szívvel tapasztalta javai nagymérvű pusztulását. Ezidőtől a község mentes volt a katonák nagy tömegétől. Augusztus 11-én vonult el a július 30-án érkezett 92. román ezred egy zászlóalja, augusztus 12én pedig az augusztus 8-án érkezett 100. gyalogezred egy zászlóalja. Ezekután mindössze tizenegy román katona maradt a községben a requirálások végrehajtására. A Törökszentmiklósról visszaszivárgott lakosság azonnal megkezdte a mezőgazdasági munkák végzését, amellyel jócskán el volt maradva. Különösen az aratás volt halaszthatatlan a jövő évi élet biztosítására. A 148
