Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

Ádám jászfény szarui adóügyi-jegyző került Tiszapüspökibe. A kor legfoölcseb bírója Polgár László volt, akit háromszor is: 1908-ban, 1911-ben, 1917-ben megválasztottak. (295) A forradalmi események idején a közigazgatási apparátust mind a Nemzeti Tanács, mind a Munkástanács a helyén hagyta. A Munkástanács azonban ellenőrzése alá vonta az adminisztrációt azzal, hogy minden kiadványt Zsarnai Kálmán is láttamozott. A választások lebonyolítása után a tanács azonnal megkezdte céljai megvalósítását. Április 11-én egy küldöttel képviseltette magát Törökszentmiklóson a járási Munkástanács választásán. Az 1919. április 11-én kapott értesítés alapján szervezte a községi lakosok jelentkezését a Vörös Hadseregbe. A sorozóbizottság Törökszentmiklóson működött három napig. Április 15-én az Országos Központi Hitelszövetkezet helyi fiókjába delegálja a Munkástanács részéről Andó Ferencet (296) Megkezdte az előkészületeket a nagybirtokrendszer felszámolására, a 100 holdon felüli birtokosok összeírásával. A végrehajtásra azonban nem került sor a román csapatok bevonulása miatt. Az első román megszállás idején — május 2.-július 20 között — a továbbra is helyén maradó közigazgatási adminisztráció a Szajolban székelő román térparancsnokság irányításával végezte munkáját. Richard Kepp román térparancsnok számos saját rendelettel és a Nagyszebenben székelő Mardarescu tábornok, erdélyi román főparancsnok, rendeletével igyekezett szabályozni a megszálló csapatok érdekeit. Az elöljárósághoz sűrűn érkeztek a requirálást és a fogatkirendelést elrendelő utasítások. Hosszú időn keresztül naponta tíz lovasfogatnak kellett jelentkezni Szajolban a községháza előtt, hogy eleget tegyenek a román kívánságoknak. A második román megszállás idején,* a megyei közigazgatás kezdett újjászerveződni az 1886: XXII. te. alapján. Ennek első formális megnyilatkozása volt augusztus 11-én, amikor a vármegyei alispán elrendelte Szolnokról az 1918. október 30. előtti közigazgatási állapot visszaállítását. Nem ment ez azonban simán. Lippich Gusztáv megyei kormánybiztos ugyanis igyekezett hatalmát gyakorolni a megye tiszántúli részein is. A románok azonban a megye tiszántúli részét Romániához tartozónak tekintették — benne Tiszapüspökit is — és Kisújszálláson ellenmegyét hívtak létre Cséti Róbert főispánsága alatt még augusztus elején. Emiatt el is maradt az 1919. október 20-ra meghirdetett törvényhatósági közgyűlés. Tiszapüspöki belső közigazgatásnak 1918. október 30. előtti helyzetbe való visszaállítása gyakorlatilag november 2-re tehető. A járási főszolgabíró által kiigazított virilista névjegyzék ekkor került kihirdetésre és ezzel újból az 1886: XXII. te. szerinti képviselőtestület lett a legfőbb helyi fórum. (297) * A második román megszállás 1919. július 26-tól 1920. február 25-ig tartott. 141