Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

tagok. (290) A Munkástanácsot 1919. március 30-án átalakították. Elnök ismét Zsamai Kálmán maradt, alelnök Chiovini Ferenc káptalani gazdasági felügyelő, a tagok Urbán Lajos, Andó Ferenc, N. Tóvizi Imre, N. Tóvizi Károly, Turóczi Menyhért, Szűcs Lajos, ?. Polgár István, Fülöp Imre, Vincze András, Burján János, Vincze Sándor, Agócs Balázs, Gál Imre, Kozák Imre. A tanácsot az április 6. választások után kiegészítették húsz főre. (291) A tanácshatalom győzelme után a Nemzetőrséget feloszlatták és helyette Balogh András főhadnagy vezetésével raj erejű Vörös Őrség alakult. Tagjai: Szalóki Vincze, Farkas György, Szarvas István, Tóvizi Antal, Burján János, N. Tóvizi Imre, Péter István, Magyar László, Fülöp Antal, Czakó Mihály, Benedek Kálmán. (290) A direktórium kezdetben nagy lendülettel látott munkához és megtette az első lépéseket az új rend kialakításához. Egyik első intézkedésként Windisch József vagyonát: többek között huszonnyolc ökröt, hat bivalyt, egy gőzekét, tizenhárom hintóslovat, birkáit, sertéseit, teheneit lefoglalta a Vörös Hadsereg számára. Ugyanakkor érvényt szerzett a vármegyei direktórium azon határozatának, amely kitiltotta Windischt Tiszapüspökiből. Április 6-án hivatalos tanácsi választásokat tartottak, amelyen a község népe hitet tett a néphatalom mellett. A kezdeti lendület azonban április közepétől megtorpant, mert mind nyilvánvalóbbá lett egy esetleges román megszállás ténye. Ekkor már a kormány erejét is elsősorban az intervenció elleni védelem megszervezése kötötte le, ami erősen fékezte a forradalom továbbvitelét. A tanácshatalom utolsó intézkedése április végén a kiürítés végrehajtására vonatkozott. A Windisch Józseftől lefoglalt állatállományt és gépi berendezéseket a Tisza jobbpartra kellett juttatni. Az állatokat lábon hajtották a szolnoki Tisza-hídon át a Duna-Tisza közére, míg a felszereléseket szállították. A kiürítés következtében komoly károsodás érte az állományt, a csikóménes például szétfutott hajtás közben, a lábon vitt gőzekék egyike a szolnoki híd előtt belefordult az árokba. (292) Közigazgatás A községi közigazgatás felépítése, a tisztségviselők megválasztásának rendje továbbra is az 1886: XXII. te. alapján készített községi szabályrendelet szerint történt. A járásban azonban bizonyos átszervezést hajtottak végre. Már 1876-ban, Jász-Nagykun-Szolnok megye kialakításakor, nyilvánvaló volt, hogy a Tisza-közép járásnak nem természetes központja Tiszaroff. Ezen helyzetet megszüntetendő a járási székhelyet 1908. október». 1-vel Törökszentmiklósra tették át. (293) A belső közigazgatásban jelentős esemény zajlott le 1900-ban: a községben újonnan kialakult utcák elnevezése, valamint a régi utcák hivatalos nevének meghatározása. Az utcák elnevezése eddig a nép ajkáról •eredt, létezett olyan utca amelynek több neve* is volt. Ezt kívánták meg* A nép a Fő utcát például Nagy utcának is nevezte^ Sőt megkülönböztette a két oldalát is, az egyiket Décsesornak, a másikat Papsornak nevezte. 139