Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

Csücskő dűlő — — Három ágcsúcs dűlő —

t bHáromág laposa 40 — Fehértópart alja 33 — Nagyállás dűlő 259 — Kenderíöld — — Kisállás 25 — Ürmös ére, Farkas-domb Sulymos eleje 205 — Sulymoshát 166 — Senyeoldal 309 — Décsehát, Nagydécse, Hideglelőstó, Szélesdécsehát, Nagydécsehát — 1290 összesen: 2584 1357 32 1 66 — — 11 — 78 — 42 30 — — 16 — — 55 — — 24 — — 112 6 1470 830 Mindössze: 6365 kat. hold 437 négyszögöl. Forrás: Berechnungs Protocoll der Catastral Gemeinde Tisza-Püspöki. 1859. Heves és Külső-Szolnok vármegye. OSZK. Térképtár. 1859-ben felújították a kataszteri felmérést, hogy a kiszáradt vízállások területén kialakított művelt területeket is számbavegyék. Érdekes képet mutat a két felmérés számszerű eredményeinek összehasonlítása: Mezőgazdasági Kat. holdban kultúrák 1854-ben 1859-ben Az egész határ 6365 6365 Ebből termő 5020 5469 Nem termő 1344 896 Utakra esik 10 — Belterület 67 — Legelő 2592 2584 Tiszára esik 211 — Vízállás 1073 — Rét 908 1357 Szántó 1202 1470 Erdő — 6 A táblázatból kitűnik, hogy a hasznosítható területek mennyisége kb. 923 katasztrális holddal növekedett zömmel a Décsében, ahol a volt vízállások helyén elsősorban réteket, kisebb számban szántókat alakítottak ki. (247) 121