Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

A tanyák építésének feltételei a Tisza védgátjainak megépülésével és az 1860. évi tagosítással alakultak ki. A védgátak megépítésével közel 3000 katasztrális hold kitűnően termő föld birtokába jutott a község, a tagosítás révén pedig saját földekhez, amelyekre érdemes volt tanyát építeni. Az 1853-1872-ig terjedő húsz évben még csak a Bánom-csárda környékén voltak tanyák. Itt 1859-ben harminchat lakos élt, a többi évek­ben 5-29 lakos között ingadozott a lélekszám. Más külterületi részeken 1873-tól kezdve épültek tanyák és 1875-ben már ötvenheten laktak ta­nyákon. 1876-ban alakult ki a Farkasdombon egy jól elhatárolható tanya­csoport, ahol ekkor ötvenen laktak, míg más szétszórt tanyákon negy­vennégyen. Ez volt a fejlődés első szakasza, amely 1886-ig tartott. 1886­ra kialakult egy másik jól elhatárolható tanyacsoport a Borzháton. En­nek előbbi kialakulását a szabályozás után a minden évben megjelenő belvizek akadályozták, amelyek elborították a Décse földeket és az egyéb­ként partosabb Borzhátat nem lehetett megközelíteni. 1886-ra megszűn­tek a belvizek és az új honfoglalók a határ legeldugottabb zugát is be­rajzották. Ténykedésük tfévén a század végére nem maradt föld meg­műveletlenül, az egész határ külterjes kultúrhatárrá vált. (211) A tanyai lakosság száma 1876-1886 között: Évszám A tanyai lakosok száma A Farkas-dombon Egyéb szétszórt tanyákon 1876 1877 1879 1880 1881 1882 1883 1884 1885 50 62 28 21 38 106 189 182 207 44 41 67 42 52 70 59 49 28 összesen 94 103 95 63 90 176 248 231 235 A tanyai lakosság száma 1886-1900 között a felvirágzás idején: A tanyai lakosok száma Évszám a Farkas- a Borzháton Egyéb szétszórt összesen dombon tanyákon 1886 1887 1838 1889 1893 203 164 160 245 183 53 70 108 144 112 27 283 37 273 34 302 50 439 56 351 109

Next

/
Thumbnails
Contents