Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

A tevékenység alapvető tipusait a magyar területen gyűjtött anyag sajátosságainak figyelembe vételével alakítottuk ki, s a gyűjtés idején semmiféle» a tevékenység egészére, majd annak csoportosítására vonatkozó prekoncepcióra nem támaszkodtunk. A tevékenység elemzése során - slsőrenden a munka sajátosságait ku — tattuk — azonban határozott módszerünk alakult ki,, amely a tevékenység alapvető sajátosságait aránylag könnyűszerrel megközelíthetővé tatt« számunkra,. Éppen ezért a továbbiakban - noha fenn. tartjuk azt az álláspontunkat, hogy a tevékenységet mint tudományos terminust küzszói értelemben használjuk — közelebbről is meg kell azt határoznunk, elemeire kell bontanunk, s az elemek egymáshoz való viszonyát meg kell vizsgálnunk, azaz fel kell tár— 5 nank a tevékenységnek a struktúráját. A társadalomnéprajz alapját jelentő tevékenység folyamat. Mégpedig relative olyan végtelen folyamat, amely kielemezhető tevékenységek ciklikus ismétlődésén nyugszik. Ha a folyamatból kiragadunk egy bizonyos tevékenységet, mint annak egy elemét, akkor ez a tevékenység elem végesnek mutatkozik, azaz valahol kezdődik és időben valahol befejeződik. A továbbiakban - módszertani okok miattegy ilyen kiragadott, végesnek tekinthető tevékenység szerkeztetét kívánjuk felvázolni, A tevékenységet mindig valamilyen inspiráció hozza létre, indítja el, aminek hatására a tevékenykedő megkezdi a cselekvést, akcióba lép olyan törekvéssel, hogy az indíték sugallta hiányérzetet valamely produktummal kitöltse. Ha ezt a folyamatából kiemelt véges tevékenységi ciklust ábrázoljuk, a következő sémát kapjuk : tevékenykedő / \ inspiráció akció ^ produktum A kiragadott tevékenységi ciklus ezen sémájából a.tevékenykedőt ki kell iktatnunk egyelőre, hogy a tevékenység alapelemeinek egymáshoz való viszonyát megvizsgálhassuk, s ez esetben előttünk