Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

19. Nem változtat ezen a tényen az sem, hogy az utóbbi húsz évben az ipari munkásság hagyományainak kutatását is feladatnak tekinti a néprajztudomány. A munkásfolklór kutatása, a 3udapesfnéprajzával foglalkozó munkaközösség némely vonatkozásban ért el eredményeket, de jobbára a céhes iparosságról ránkmaradt hagyományok ipari munkásság között való továbbélése vagy a kubikosság, mezőgazdasági proletariátus körében élő. hagyományok, népköltészet területén mutathat fel jó eredményt. Egyéb,-esetleg bizonyos időszakban keletkezett népdalok, hagyományok rövid életűnek tekinthetőek, s közülük a legtöbb már abban a közösségben is elenyészett, ahol annak idején azt felgyüjtötték, a variálódásra, tovább hagyományozódásra lehetőség nem volt, mert az ipari munkásság műveltsége gyökeresen másképpen alakult, mint azta nagy iparos it

ás időszakában, az 195o-es években gondolni lehetett. 20. Hoffmann Tamás. 1962. 1-25. 21. Utalunk itt sajátos célunkra, melyet dolgozatunk I. részének o-7

# lapján vázoltunk, amely azt tűzi munkánk céljául, hogy az elődök által feltárt hatalmas anyagot, egy szerény szemponttal, amennyiben még lehetséges, utólag kiegészitse. 22. Ugy érezzük a következő fejtegetés irodalommal és példákkal való illusztrálása alól felment korábbi munkánk, amelyben e kérdéssel több mint l'6o oldalon át foglalkozunk, kizárólag erre a kérdésre összepontositva. Lásd ; Szabó László 1968. 23. Marx. K. 1949. I. 44-4-7, 191-195. - Licskó G.vörgy

. 1969. - 75 -