Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

lócokat ilyen tapasztalatai alapján különítette el. Sajnos a ' kutatás mindmáig kevéssel jutott ezen megállapításon tul. Lásd még : Bakó Ferenc /szerk./ 1958. — 4. A.legfontosabb munkák illusztrálásaként : Erdélyi János 184?, U.S.: 1961. - felfogása tanulmányaiban.- Kriza János 1863. Ipolyi Arnold I851. 5. Alexics György 1897. - Ortutay Gyula 1962. 535-537.Honti János 1

962. - 247. 6. Gondolunk itt müvek megnevezése nélkül ! Jankó János finnugor összehasonlításaira a halászatban. — Hermann Ottó elméletére az ősfoglalkozásokkal kapcsolatban, Hugzka József népmüvészeti összehasonlításaira / ház.rmativumak, / Csakhogy ez utóbbinál az összehasonlítás alaptalan, az eredmény teljesen labilis, mert a tényleges történeti kapcsolatokat figyelmen kivül hagyta. Később Jankó-Hermann valóságos történeti kapcsolatokra alapozott kutatásaiból nőtt ki : Györffy István nomadizmust és magyar települést összekapcsoló elmélete, Bátky Zsigmond a magyar ház fejlődését felvázoló elmélete

1 módszertanilag gazdagítva» kifinomitva a Jankó-Hermann kutatásokat. Ám éppen a módszer lényege miatt a későbbi kutatás csak bizonyos pontjaiban igazolhatta elméletüket. "'':'.•' 7. Utalunk itt györffy István munkásságának utolsó évtizedére,és az ezen felfogást képviselő Magyarság Tudományi Intézetére, a Viski Károly 1958. szerkesztette uj szempontú külföldnek szóló kötetre, ahol a Magyarság Néprajza felfogásán túlmutató elveket érvényesít és ugyancsak az ő általa kiadott, 1943-ban, megjelent Magyarság Néprajza javított kiadására; - Szendrey Ákos korábban ismertetett társadalommal foglalkozó tanulmányaira» Ezek a munkák, - ha a Magyarság Néprajzával, annak első kiadásával . összevetjük, — igen jelentős felfogásbeli különbséget mutatnak. — Meg kell jegyeznünk 1 tisztában vagyunk azzal, hogy a Magyarság Néprajza által képviselt felfogás sokkal korábbi időszak kutatásaira jellemző, mint a harmincas évek. A szerkesz- 7o