Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)
séget szabályzó erkölcse a .ziunkaarköles. 5g a cunkaerkcles és az ezen erkölcsben érvényre .jutó munkajogai an azonban nem mindig a közgazdasági értelemben vett valóságos is unka, hasam az, ami a vizsgált' paraszti társadalom szempontjából annak •tűnik. . 3 fejezat elején célul tűztük, hogy a néprajztudomány tárgyát jelentő hagyományos népi kultúra fogalmát célunknak megfelelően, tehát tendenciózusan egy meghatározott feladat szolgálatában újra fogalmazzuk. Ezt az újra fogalmazást áronban 'ugy végezzük el, hogy szervesen kapcsoljuk a magyar néprajztudomány eddigi hagyományaihoz, felfogásaihoz. Mivel a kutatás folyamatosságát,, gyakorlati megvalósítását kívánja szolgálni jelen munkánk, célszerűnek láttuk, hogy ne a vallott elvekből, hanem elődeink tényleges gyakorlatából induljunk ki, s a magunk eredményeit ehhez kapcsoljuk hozzá. Ha az értelmezés során, és fejtegetéseink folyamán az a látszat alakult volna ki, hogy elődeink munkáit kissé egyoldalúan, elméletileg bizonyos fokig leegyszerűsítve értékeltük, ebben ne lebecsülést, hanem éppen a megbecsülés jelét lássuk. Jól tudjuk, hogy a kultúra, a hagyomány és a nép fogalmak elméleti értékelése,, elméleti felfogása nálunk a vázoltnál sokkal gazdagabb volt, de az elmélet - mint már egyszer említettük, - mindig az ideálisai fogalmazza meg, az elérendőt, s ennek a magasságnak a gyakorlat mindig is alatta marad. Ezért nem tehettük azt, hogy elveikből indulunk ki, ezeket az elveket ugyanis számos ok miatt nem teljesíthették ki. A mi munkánk akkor szolgálja az elődök megbecsülését, munkájuk értékként való kezelését, ha azt nemcsak elvekben, hanem ténylegesen is folytatjuk. A tényleges folytatás pedig reális szemléletet» a reális szemlélet a gyakorlatra való építést követeli meg tőlünk. Ezek előrebocsátása után még egyszer összegezzük a fejezet eredményeit, s röviden összefoglaljuk a hagyományos népi kultúrára vonatkozó, társadalom néprajzi beállítottságú megállapításainkat. • A kultúra értelmezésünkben, nem más« mint az emberi tevékenység és annak minden anyagi és szellemi eredménye, amely elválaszt-67-