Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

nem adható rá

r amig magát a tevékenységet, annak sajátosságait, mozgását alaposan, meg nem ismerjük, hiszen csak akkor kereshetjük az okokra a magyarázatokat, ha már a jelenséget részletesen, minden sajátos vonását feltárva megismertük. Addig meg kell elégednünk egy általánosabb, átfogóbb válasszal, amely csak a keretek okait, a f3 vonásokat magyarázza, azokat amelyeket a jelen pillanatban mi is ismerünk. A tevékenység alapú társadalmi néprajzi kutatás által felhalmozott anyag majd részleteiben és néprajzi módon fogja felvetni az ok és okozat kérdését. Hogy ez a más tudományok által adható válasz e kérdésre mi lehet, azt részben egy korábbi munkánkban fogalmaztuk meg,, de érinteni fogjuk a néprajztudomány tárgyát harmadik pontként meghatározó nép fogalmának tárgyalásakor. A néprajztudomány ugyanis nem általában véve foglalkozik a hagyományos kultúrával,, hanem a hagyományos kultúrát csak egy bizonyos társadalmi csoportnál vizsgálja, annál, melyet né

p szó— val szokott megjelölni. A nép fogalmának meghatározásakor ugyanazt az alapelvet követjük, mint a kultúra fogalmának körülírásakor, nevezetesen a magyar néprajztudomány gyakorlatából leszűrhető elveket vesszük alapul. A magyar néprajztudomány kialakult gyakorlatában a nép többnyire azonosult a parasztság fogalmával

, s igy a magyar néprajz a parasztság hagyományos kultúrájának feltárását tartotta és gyakorlatilag tartja ma is elsősorban szem előtt, s tekinti fő tárgyának. A "többnyire", "elsősorban", "fő tárgya" megszorításokat azért tesszük, mert a magyar néprajz már a múlt században sem kizárólag a paraszti közösségek kultúrájának kutatásával foglalkozott, azaz a gyakorlatban sem azonosította teljesen a népet és a parasztságot. A néprajzi folyóiratok hasábjain kezdettől fogva helyet kapnak a céhes ipar hagyományai, az ipartestületi szokások, amelyek még a céhes világból veszik eredetüket, s ugyanigy találkozunk bizonyos munkás közösségek /erdőmunkás, szénégető, mészégető,bányász, stb./ hagyományainak feldolgozásával is, S közösségeket és e közös— - 58 -