Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

lenül kimutatható, értékelhető, sokszor teljesen azonosaknak tekinthetjük okét. Az ilyen közös sajátosságokat felmutató produktumokat» kulturális megnyilatkozásokat rokon vonásaik alapján szinte közösségekhez lehet kötni» s bizonyos jegyek alapján a közösség sajátjának» kollektiv tulajdonának lehet tekinteni. A produktumok ilyen sajátosságait azzal magyarázták, hogy a. közösségben bizonyos jellegzetes hagyományok uralkodnak, s ezek a hagyományok fejeződnek ki a produktumok karakterisztikus sajátosságaiban. Valóban, a hagyományok hozták létre a fentebb emiitett sajátosságokat, csak a hagyomány fogalmát nem tudták kézzelfoghatóan meg~ magyarázni, s többnyire bizonyos, a közösség felett lebegő, kissé misztikusan felfogott szellemiséget láttak benne. Ügy véljük, hogy fcáltura meghatározásunk egyik fontos elemét: a tevékenységet középpontba állitva a hagyomány fogalmát kézzelfoghatóan, megmagyarázhatjuk. A közösség igen sokirányú emberi tevékenységet hoz létre. A tevékenységek között vannak olyanok, amelyek csak egyedi jellegűek, egyszeriek, s vannak olyanok, melyek gyakrabban« rendszeresebben ismétlődnek. A néprajztudomány érdeklődésére valamennyi emberi tevékenység nem tarthat számot, csupán azok, amelyek hosszabb időn. át, ismétlődnek» állandóan, rendszeresen,ugyanazon körülmények között. Az ilyen jellegű tevékenység, mivel körülményei és lényege azonosak, természetszerűen azonos sajátosságokat felmutató produktumokat hoz létre, vagy közel ugyanazokkal a produktumokkal kerül mindig^ kapcsolatba az azonos körülmények révén. A kész produktumok állandó, egy közösséghez köthető hagyományosnak tekintett vonásait végső soron ez az azonos lényegü, azonos formájú, azonos körülmények között rendszeresen ismétlődő tevékenység, vagy tevékenységek alakitották ki, s a produktumok sajátosságainak állandóságában a tevékenység e sajátossága fejeződik ki. Az' ilyen jellegű tevékenységi rendszert, valamint az ennek során keletkezett terméket tekintjük hagyományosnak. A hagyomány tehát értelmezésünkben nem más, mint hosszabb időn át rendszeresen ismétlődő, azonos lényegü, hasonló formája, társadalmi szinten megjelenő emberi tevékenység, mely közel azonos körülmények között való-*