Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)
szessége, amely elválaszthatatlan és bonyolult egységet alkot. Ebben a felfogásban benne van az addigi teljes- szemlélet, azaz a kultúra anyagi és szellemi termékeinek összességét, s a közvetlenül hozzáfüzodo tevékenységeket teljesen felölelij benne van a Magyarság Mprajza utáni generáció felismerése, amennyiben az eszekkel összefüggésben lévő tevékenységekre'árirányitjuk a figyelmet* de benne van egy uj motivum is, amelyet a munkaszervezeti kutatások eredményei alapján ismertünk fel, .az hogy valamennyi táraari és szellemi kulturális jelenséget, egy egységes, szellemire é s fizikaira szét nem választható tevékenységi folyamat foglal egységbe. Ez a kultúra meghatározás világosan mutatja, hogy az ember társadalmi tevékenysége a kultúrának éppen olyan néprajzilag értékelhet*, néprajzi módszerekkel vizsgálható területe, mint a korábban felismert kulturális produktumok, s azokkal n emcsak egyenértékű, de komplexitás szempontjából az addig feltárt két területnél teljesebb, mert nem osztható meg fizikai és szellemi részre, s ennél fogva alkalmas a másik két terület összekapcsolására, néprajzi szemléletünk eddigi kettősségének felszámolására. A tevékenység igy a kultúrának az a része, amelyet elevennek, aktivnak tekinthetünk, 5 amely nélkül a kész produktumok csak holt műveltségelemek gyűjteményének tekinthetek. A kultúrának két lényeges elemre való, bontása /tevékenyság és kész termék/ egybeuj helyzetet is teremt, a alkalmas arra, hogy á.magyar néprajz addig müveit és a jövőben önállóan művelendő területeinek egymásnoz való viszonyát tisztázzuk. A kultúra rendszerének legalapvetőbb összefüggéseit a fenti meghatározás értelmében a társadalmi tevékenység és az annak eredményeként keletkezett termék ek bonyolult kapcsolata ad:a. Sem a Társadalmi tevékenység, sem az annak, eredményeként keletkezett termékek önmaguk- . ban nem jelantik a kultúrát, egymástól nem különíthetik el. Bármelyik oldalról is induljunk, a másik eredményeit, a másik terület sajátosságait mindenképpen figyelembe kell vennünk. Gyakorlatilag azonban nem közömbös a kiindulópont, mert attól függően., hogy melyik oldalról indulunk,, más-más alapú lesz a kultúra elemeinek rendszerezése. Éppen as a kiindulás, az osztja a néprajzot különböző területekre. Ha a társasai-
