Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

Jegyzetek a II. Rész I. Fejezatéhez 1 A tudomány meghatározását nem tkintjük, most feladatunknak. Számos különböző meghatározás létezik, ezek közül csak utalunk : Bernal, 1962. - Lukács György. 1965- I. kötet. Engels

, Pr

( 1963. XX. kötet 675. 2 Bizonyos körülmények között a tudomány nem általában véve az emberiség életkörülményein kivánt. javitani, hanem csak mindig meghatározott, történeti koronként természetesen változó embercsoportok /osztályok, rétegek, stb./ érdekelt tartotta szem előtt. Erről lásd: Bernal 1962. - Lukács György 1965. I. kötet 27-187.- Keg;edü5 András 1962, - Léderer Emma 1968. - Elekes Lajos 1968, - Kovács Endre 1961. Hőman Bálint ,1938. -9-44. - Ortutay Gyula

. 194-9. - 1.-24.- Tolsztov 1949. - 24-25.- Vajda László 194-9. - 25-71. 3 A legkülönbözőbb korokban újra és újra felvetették és mindig másként magyarázták pl. a néprajztudományt. Lásd példaként : Mühlmann 1933. Coohiara 1962.- Ortutay 1962. - Vajda László 1949. - Tolsztov 194-9. Ortutay 1949. - Meisen 1954. 4 Arnold Häuser 1968-1969. - A szociológia a század elején ugyan valamennyi tudomány központja.akart,lenni, de a kérdést nem tudta megoldani. - Lásd : Loria 19o7. 9-lo. - "... a szociológia legfontosabb feladata végtelen fölötte áll azoknak a céloknak, amiket a különböző társadalomtudományok eddig maguk elé tűztek..." Lásd még : Hegedűs András 1961. -7-8. - Utalunk itt szintén a szaktudományból kialakult /nyelvészét-néprajz/ sturkturalizmusra, amely nem maradt meg a szaktudomány területén, hanem filozófiává szélesedett és világmagyarázattá próbálják változtatni. - Lásd még : Spencer, Herbert 19o9.5 Bernal 1962. -627-628,6 Néhány munka, ahol a nép, a kultúra és a hagyomány értelmezve van - 44 -