Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

teoretikus szinttel. Hogy ez sikeres legyen, ahhoz elmélet és gyakorlat összefüggésének metodológiáját kellene kidolgozni. Probléma, hogy a filozófiai kategóriák túlnyomó többségének maga absztrakciós foka nem teszi lehetővé egy közvetlen "lefordítást" a szociológiai szelvére..." Tegyük hozzá ehhez,hogy a század első évtizedeiben a szociológia még egyetemes társadalomtudományként jelentkezett, s fogalmait még ekkor ennek megfelelően, dolgozta ki, s csak később veszitette el ezt az általánosságot, s lett szakszociológiák összességévé. Lásd: A.Loria 19o7. - Balogh Artúr 19o6. - Hegedfis András 1961. - H.Spencer 19o9. - Hasonlóan nyilatkozott a maga területéről Lukács György 1965. - A.Hauser I969. - és H.Markievicz 1968.19. Szabó István 196-3. - ü.ő. 1966. - U.ő. 1969. 20. Szabó István 1966. 14-35.1. 21. Szabó István 1969. 21o-236,l. 22. U.o. és lásd még a jegyzet anyagát 23. Utalunk itt még a prédium fogalmának mesterei elemzésére, melyet egy fogalom legapróbb részekig való lebontásának, feltárásának tekinthetünk vizsgálatunk szempontjából. - Szabó István 1963. 24. g.Csilléri Klára 1969. Természetesen tisztában vagyunk azzal is, hogy ugyanaz a nyelvi alak más-más fogalom megjelölésére szolgálhat különböző tudományágakban /pl. közösség; társadalom; stb./ Itt azonban nem erről van. szó az idézett példáknál. 25. Szabó István 1969« 65-67.1. 26. Szabó István 1961,.848-858,1.- U.8.1963/*.558.1. 27. Kormos László 196?. - Janó Ákos 1965. - Nagy Gyula 1965. A történeti szempontú, tulajdonviszonyok alapján kategorizált társadalmi megoszlásnak és a néprajzi jelenségek" viszonyának kérdéséhez lásd : Szabó László 1964. 28. Szabó István I96.3/a, - Szabad György 1963, — Kallmann Imre 1962. P.S. 1963. 29. Utalunk itt a szociológia és a történettudomány, valamint a.dialektikus és történelmi materializmus fogalmainak viszonyára.V.o.a' 18.jegyzettel,