Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)
ismerője - egészen szokatlan aprólékos adatfeltárással rajzolta meg 19 falurendszerünk kialakulását és a középkori magyar falut. S fincm rajzot ugy érte el, hogy ha már a történettudomány módszereivel tovább nem bontható, a forrásokban adatszerűen, jórészt csak fogódzóként felbukkanó jelenségekhez ért, olyan tudományokhoz fordult, amelyeknek módszere erre alkalmasabb, a jelenségeket természetüknél fogva a történettudománynál részletesebben, vizsgálják /néprajz, nyelvtudomány, régészet./ így tölti ki pl. a noaád társadalom, a nomád népek települése stb. fogalmakat néprajzi analógiákkal, s ma2o gyarázza tartalmukat. Hasonló módon jár el a középkori magyar falu életének ismertetésekor is, amikor pl. a család , otthon , munka , ünnep , játék , stb. fogalmakat a néprajzi kutatások segítségével 2 1 teszi biztosabbá, határozza meg,' s épití be történeti rendszerébe. x Az analógia azért biztos és lehetséges módszer Szabó Istvánnál , mert a kort, magát a társadalmat történeti összefüggéseiben igen apró részletességgel tárta fel. A történettudomány fogalmait a legki*i sebb terjedelemig bontolfca, s ezekhez már közvetlenül kapcsolhatja hozzá a népraja nagyságrendben, és általánosság, terjedelem szempontjából aaron következő, vagy alig csekélyebb fogalmait. Az analóg jelenségek körülményeit mindkát esetben mérlegeli, tisztázza, s ez as 22 átemelést torzításmentessé, valószínűvé teszi. Szabó István néprajzból vett fogalmai, melyeket már mint történeti fogalmakat kezel, mind terjedelem, mind általánosság szempontjából a történettudomány fogalom rendszerén belül a kisebb ás konkré23 tabb fogalmak sorába iktathatoak. Az otthon fogalma a történettudományban meglehetősen kicsi, ugyanakkor a néprajzban rendkívül összetett, s K.Csilléri Klára vizsgálatai nyomán bonyolultnál:, meglehetősen széleskörünek tekinthetjük, mely számtalan kisebb összefüggést, jelen24 seget egyesit magában. Ily módon a történelem adta otthon fogalom csak kerete lehet más, terjedelmesebb történeti fogalmakkal együtt a néprajzi vizsgálatoknak, s e fogalom néprajzi szempontból való tovább differenciálódásának. De a középkori magyar faluról szóló kötet munkatársulásokat vizsgáló része is hasonló kérdéseket vet fel. A szerző a történészektől íreg - 16 -
