Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

Az egyes társadalmi változások maguk után vonják a kultúra átformálódását is, még akkor is, ha egyes elemek túlélik a változásokat. Éppen ezért a társadalmi formációk változásai, a társadalomban bekövetkezett korszakos fordulók egyben a kultúra történetének is megfelelő és helyes rendszerezési alapot biztositanak. Ez az önmagában feltétlenül helyes és követendő alapelv hogyan valósult meg a szerzők feldolgozásában 7 Milyen metodika segítségével tudják megragadni mondanivalójukat, s hogyan alkalmazhatók a gyakorlatban ? Tudjuk ugyanis, hogy a magyar néprajzi.kutatások a társadalomra vonatkozóan bár tártak fel addig meglehetősen szép anyagot, ezek csak bizonyos pontokon kielágitőek, összefüggő kép még nem alakul ki ennek alapján. A szerzők pedig összefoglaló munkát készítettek. Honnan vették ehhez a megfelelő anyagot ? Mivel a munka ismeretterjesztő jellege miatt a szerzők nem kapcsolhattak, jegyzetet a munkához, körülményes módszerhez kellett folyamodnunk. Kigyűjtöttük a munkából az általuk használt társadalomra vonatkozó terminológiákat, s ezeket egymás mellé sorakoztatva megvizs,,. , 16 galtuk. Behatóbb vizsgálat nélkül is megállapíthatjuk a felsorolt, bár teljesen kigyüjtöttnek mégsem tekinthető kifejezésekről, hogy ezek nagy többségükben a történettudomány által kidolgozott és alkalmazott terminológiák. Nyilvánvalóan több olyan is található köztük, amely a néprajztudomány alkotása / etnológia, szociálantropológia, néprajz/, de ezek a történettudományba is jószerint átkerültek, s terminológiai rendszerükben szervessé váltak /pl. ősközösség, nemzetség, anyajogu társadalom, stb./ Az ilyen kifejezések, minthogy nemcsak a néprajztudomány sajátjai, nem teszik az alkalmazott terminológiai rendszert néprajzi természetűvé. A szerzők tehát a társadalmi tényezők ábrázolására más tudományágra támaszkodtak, s anyagukat onnan kölcsönözték, szinte teljes egészében./Itt a történettudományról, mint szaktudományról beszélünk a továbbiakban, nem tévesztve- természetesen szem elől, hogy a néprajz más vonatkozásban maga is történettudomány./ Előállott tehát egy olyan helyzet, hogy a néprajztudomány eredményeinek összegezéséhes szükséges társadalmi ismereteket más tudomány- 14 -