Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

Isirás sarán, és egy leírásban kezében, tartja a társadalomtörténetét», müvéazettörténetét-jt pszihológiájat* gazdálkodását

f stb;. addig nálunk ilyen totális* néprajzi szempontú feltárás f elsleges* ,

;

mart számos'«— gyáb tudomány speciálisan foglalkozik.ezekkel a területekkel

f s egész sereg adalékot szállít a. néprajzosnak. Természetesen ezeket megfelelő módon kell néprajzi szempontjainkhoz igazítani. Az egyetem»« néprajz oldaláról induló irányok kissé önkényesen összeróni és meglehetősen röviden elvégzett szemléjét azzal kell zárnunk * hogy a törekvések alapja á kultúra egységben való szemlélése számunkra, is követendő irány. Hem csatlakozunk azonban egyikhez sem, csupán ezt az. alapelvet követjük, amikor ezen irányoktól függetlenül metodikát akarunk kidolgozni a magyar parasztság kultúrájának kutatására .Hyllvanvalo» hogy az egyetemes néprajzi irányok mai követői tovább haladva útjukon más megoldást találhatnak majd a magyar népraja hagyományos kettősségének felszámolására mint mi. ígéretesek elméleti kezdeményezéseik* amelyek megfelelő magyar vonatkozások feltárásával* feldolgozásával igazolódhatnak is. B./ A másik irány» amely az egyik tfóljaként a magyar néprajzkutatásban fennálló kettősséget meg akarja szüntetni

t már összefoglaló 4 a marxista társadalom szemléleten nyugvó munkát is készített. Éppen ezért azt a már kész összefoglalást a nem a szétszórt és részkérdéseket megoldó cikkeket vesszük, elsőként vizsgálat alá. E munka az. 19őo-aa évek közepén jelent meg "A kultúra világa" 14 cimü kiadványsorozat tizedik kötetében. Két nagyobb részből áll lényegében r.* A magyar nép etnográfiája" és n Ä magyar nép folklórja" elmekkel. E két fejezetre való felosztás látszólag szerves foly— 15 tatása a magyar néprajztudomány bírált hagyományainak. Az áttanulmányozás után azonban lehetetlen észre nem vennünk a különbséget.Mig, a Magyarság néprajzának két része a műveltség tárgyi és szellemi megnyilatkozásait szemünk aiőtt megjelenő s

. vagy lényegi kapcsolatot feltüntető rendszerezés alapján különíti el a jelenségeket* s e kapcsolatok adták a munka egész rendszerének alapját, addig ez a munka a társadalmi változások,- a áttételesen a mögöttük meghúzódó gazdasági W12 «