Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)
ayok már nem. bírták ki, csupán néhány módszerbeli felismerésük 7 maradt csak életképes. .Ujabban más* egyetemes néprajz.! irányok hatnak megfelelő marxista interpretálásban. Ezek a törekvések azonban még kezdeti stádiumban vannak» elméleti megalapozásuk folyik. Könyvismertetés formája-* ban magyar- nyelvű irodalmuk mennyiségre is tekintélyes* sot a strukturalizmussal összefüggő kérdések elméletileg eléggé jól ki— munkáltak, s még néhány kisebb feldolgozás is készült. Ennek ellenére a magyar népraja anyagát ilyen módszerekkel még nem kis ereitek meg feldolgozni. Az elmélet próbaköve pedig csakis ilyen feldolgo— 9 zás lehet. Mind -az 1948 előtti, mind az 195o-es évek végén nagyobb erővel jelentkező egyetemes néprajzi- oldalról induló irányok - bármilyen eredetüek is voltak —a. kultúrát mindig olyan teljes egészként kezelték, hogy bennük nem vált külön a tárgyi és szellemi, kultúra,hanem egységben jelentkezett. Éppen ezért minden iránynak, amely a kultúrát igy fogta fel» létjogosultsága volt a magyar néprajzi felfogással szemben, s jogosan bírálta a nálunk kialakult gyakorlatot. Az hogy az egyetemes néprajzi alapokon álló elméletek a kultúrát egységként kezelték^ s értelmezésükben az anyagi és szellemi produktumok» valamint a mögöttük meghúzódó társadalmi tevékenység szétválasztja tatlanul jelentkezett, természetes volt. Ezek az elméletek s, természeti népek tanulmányozása során fogalmazódtak meg, s az ott feltárt anyaga sajátosságait vetítették elénk. Az elméletek alapját ,1 alentő társadalmak és igy kulturáíuk is. az európai társadalmakhoz viszonyítva valóban "differenciálatlannak 8 ' foghatók feig g a kultúra egyes elemei is összeolvadtak« s asak erőszakkal lehet szétvál asztani^ 10 . . ; . Ezeknek az európai közösségekhez képest 'osztatlan' társadalmak— nak műveltsége, « műveltség különböző oldalainak, vonatkozásainak egysége ad aztán alapot számos elméletre, mart a kutatóknak mégis csak ki kell emelniök valamelyik, oldalát a valóságnak, hogy anyagukat tudományosan rendszerezhessék. Véleményünk szerint .ezért gazdagabbak elméletekben a természeti népekat tanulmányozó irányok,mert -9 -
