Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

retü összefoglaló munka» mint a korábbi felfogást üepviselő négy kötet, Azok a tanulmányok» amelyek e kettősséget gyakorlatilag is megkísérelték felszámolni, igen különböző felfogásúak, eredetű ket tekintve más-más néprajzi iskolára vezethetők vissza. De ha meghúzzuk eredőjüket, meglepődünk azon, hogy mennyire egy irányba mutatnak, ügyszólván valamennyi irány a konkrét társadalmi kap— csőlátók területén igyekezett valamilyen hidat találni, s a kultúrát hordozó társadalom különböző .jelenségeit tette törekvése alap.Iává

. F. tanulmány is lényegében ilyen utat követ, s e tekintetben rokon ezekkel a törekvésekkel. Éppen ezért - bár nem célunk tudománytörténetet Írni - elengedhetetlen a legfontosabb törekvések jellemzése, értékelése. Ezt a vizsgálatot nem csak azért tartjuk lényegesnek, hogy az' egyes irányokból a már elért eredményeket átemelhessük a magunk felfogásába, hanem azért is, mert a tudományos kutatás folyamatosságát is biztositani szeretnénk. A kutatók minden korszakban szemben állanak ugyanis egy rendkívüli, de a tudomány természetéből következő nehézséggel a tudó mányt előbbrevivő felfedezéseik során : az elődök által feltárt a— nyag nem tartalmazza kielégítő módon vagy egyáltalán azokat az adatokat, szempontokat« amelyek u.1 felfedezésüknek alapját jelentik. Szert az uj felfedezés érvényessége a korábbi anyagra csak óvatosan

, áttételesen terjeszthető ki, s csupán az általa ilyen szempontokat érvényesítő anyagfeltárás igazolhatja észrevételeinek helyességét. Vérmesebb kutatók azért hajlandók az elődök munkáját igen gyakran értéktelennek minősíteni, mások igen aprólékos munkával keresni kezdik a korábban feltárt anyagban az összes fellelhető kapcsolódási lehetőséget. Az egyes tudományágak természetéből következően az aetlitet'5 aahézség kisebb-nagyobb jelentőségű lehet.' A történész, aki Írásos forrásokkal dolgozik, s széket a levéltár megőrzi, a for— rást u.jra könnyen kasába veheti,• s ismét áttanulmányozva a forrás 5,'ita lehetőségen belül kiegészítheti az anyagot szempontjaival. A régész már nehezebb helyzetben van, ha elődei egy számára lényegesnek tartott körülményt nem jegyeztek fel feltárásaik során. Ilyen eset— — 6 —