Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

i«enciálható vonásokat kell kiemelnie a paraszti kultúrából »mert' belső lényege csak igy ragadható meg. Hem vitatjuk a.leszakadás tényét, jelentőségét, irányjelzésének szükségességét. De a vizsgálat tárgya mégsem a volt paraszt« akiből munkás lett» pl. aki elszakadt a közösségtől, hanem az aki tovább éli a régi életmódját. Természetesen sok tanulsággal szolgálhat a közösségből ki *» vált ember,, vagy embercsoport is

t de a hagyományosan élők sajá — íosságainak megismeréséhez csak adalékokat saoIgáihatnak. A ha gyományos közegből kiszakadt elemek meglehetősen integrálatlan 9 kultúrájának vizsgálata inkább a szociológia körébe tartozik. A paraszti társadalom» a paraszti kultúra meglehetősen zárt rendszert alkot, melynek egyik legfőbb integráló ereje a munka g a munkavégzésből kialakult munkaerkölcs. A parasztság műveltségének munkaerkölccsel körülirt határairól már beszéltünk. Ám e zárt rendszeren belül is vannak célok» s az egyén, vagy közösség csak addig tekinthető parasztnak, mig céljai a világ határain tul nem terjednek. De hogyan foghatók meg a paraszti világon belüli» úgynevezett paraszti célok ? Ahhoz, hogy egy kultúra egységes» zárt, rendszerré szerveződjék, a külső meghatározottságon kivül - amelyet itt alávetett osztályhelyzate jelent, - lennie kell olyan belső csoportnak is. a— melynek cselekedetei szervezőleg, alkotólag hatnak a közösségre. Más tudományágak az ilyen szervező erők /egyének,vagy csoportok/ meglétét nemhogy tagadják /pl.müvészettörténelem, irodalom, történelea.stb./ hanem általánosan elfogadott, sőt korszakos jelentőségű tényezőnek tartják. ° Az ilyen egyének, csoportok saját társadalmuk, közösségük igénveit süritik magukba, s ezt vetítik ki él

etmódjukban, alkotásukban, szervezve a mögöttük járó nagyobb tömeget

. Eszményeket, célokat állítanak eléjük» vagy életyitelüb» kel öntudatlanul is példaként állnak előttük. Mindezek a közösség számára is elfogadhatók* velük nem ellenkeznek» hanem hozzáaimul11 nak felfogásukhoz. * A legtöbb önálló igazgatású közösségben a magisztrátus a korábbi jogszokás figyelembevételével, ahhoz kapcsolódva hozott ,u— r'abb és ujabb, a közösség igényeit meg nem haladé» számukra el- 113 -