Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

nak, akkor a paraszti társadalomban velük kapcsolatban paraszti intézményekről beszélhetünk, A paraszti társadalom intézményeit nem irják körül határozot-an megfogaljnazott szabályok, mechanizmusuk mégis körvonalazott, a paraszti erkölcs által szentesített, mindenki által elfogadottnak tekinthető. Az intézmény lényegéhez nem tartoaik hozzá minden, időlegesen - bár esetleg töba cikluson át is jelenlévő eleme a tevékenység és szituáció közötti kapcsolatoknak, hanem csak azok, amelyeknek megváltozása magának az intézménynek a megszűnését eredményeané. Minden ezen túli, több cikluson át jelenlévő kapcsolat másodlagos jelentőségű, s azokat az intézmény mellekfunkciojaként tarthatjuk számon." Ha azen stabilnak mutatkozó alapvető kapcsolatok annyira állandónak mutatkoznak, hogy bizonyos társadalmi státusú tevékenykedő személyekhez, vagy csoportokhoz kötődnek, s kizárják minden más tevékanykedő szerepét, - akkor az intézmények : megsaemélye— sülhetnek azokat bizonyos társadalai státusú tevékenykedő egyének, csoportok kisajátíthatják, sőt saját körükben e kapcsolatokat esetleg örökithetik is. S kapcsolat egy idő után annyira szoros lehet, hogy elmoshatja az eredeti kapcsolatok emlékét a közösség tudatában, s ettől kezdve már a meghatározott státusú személy, vagy csoport kizárólagos előjogának, személyéből, vagy státusából következő funkciójának tekinti a közösség az ebben a relációban fontos tevékenység lebonyolítását. Az igy kisajátított, sokszor örökletessé tett, tevékenykedőhöz kötött kapcsolatok a tevékenykedőnek kivételes helyet biztosithatnak a közösség életében. Ez a kivételes helyzet olyan állapotot is teremthet, hogy a tevékenykedő a már kisajátított tevékenységeken kivül ujabb, már az eredeti kapcsolódással szinte öszsze sem függő tevékenységeket is felszivhat, kisajátíthat, s est is a tevékenykedő eredeti funkciójának tekinti a közösség. 3z aztán végleg elmoshatja a kapcsolatoknak eredeti összefüggését, azaz azt, mely szerint a független változónak, alapnak a tevékenységet

. s függő változónak, járulékosnak a tevékenykedőt kell tekintenünk. - lo5 -