Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

nak, akkor a paraszti társadalomban velük kapcsolatban paraszti intézményekről beszélhetünk, A paraszti társadalom intézményeit nem irják körül határozot-an megfogaljnazott szabályok, mechaniz­musuk mégis körvonalazott, a paraszti erkölcs által szentesített, mindenki által elfogadottnak tekinthető. Az intézmény lényegéhez nem tartoaik hozzá minden, időlegesen - bár esetleg töba cikluson át is jelenlévő eleme a tevékenység és szituáció közötti kapcso­latoknak, hanem csak azok, amelyeknek megváltozása magának az in­tézménynek a megszűnését eredményeané. Minden ezen túli, több cik­luson át jelenlévő kapcsolat másodlagos jelentőségű, s azokat az intézmény mellekfunkciojaként tarthatjuk számon." Ha azen stabilnak mutatkozó alapvető kapcsolatok annyira ál­landónak mutatkoznak, hogy bizonyos társadalmi státusú tevékeny­kedő személyekhez, vagy csoportokhoz kötődnek, s kizárják minden más tevékanykedő szerepét, - akkor az intézmények : megsaemélye— sülhetnek azokat bizonyos társadalai státusú tevékenykedő egyé­nek, csoportok kisajátíthatják, sőt saját körükben e kapcsolato­kat esetleg örökithetik is. S kapcsolat egy idő után annyira szo­ros lehet, hogy elmoshatja az eredeti kapcsolatok emlékét a közös­ség tudatában, s ettől kezdve már a meghatározott státusú személy, vagy csoport kizárólagos előjogának, személyéből, vagy státusá­ból következő funkciójának tekinti a közösség az ebben a reláció­ban fontos tevékenység lebonyolítását. Az igy kisajátított, sokszor örökletessé tett, tevékenykedő­höz kötött kapcsolatok a tevékenykedőnek kivételes helyet bizto­sithatnak a közösség életében. Ez a kivételes helyzet olyan álla­potot is teremthet, hogy a tevékenykedő a már kisajátított tevé­kenységeken kivül ujabb, már az eredeti kapcsolódással szinte ösz­sze sem függő tevékenységeket is felszivhat, kisajátíthat, s est is a tevékenykedő eredeti funkciójának tekinti a közösség. 3z az­tán végleg elmoshatja a kapcsolatoknak eredeti összefüggését, azaz azt, mely szerint a független változónak, alapnak a tevékenységet . s függő változónak, járulékosnak a tevékenykedőt kell tekintenünk. - lo5 -

Next

/
Thumbnails
Contents