Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

kívül a gyakorlatba» felbukkanhat több «$'« az. illető tevékenység' szempontjából lényeges meghatározó jegy, olyan, a

mellyel eddigi anyaggyűjtésiátk során nem találkozhatunk. Természetes dolog, bogy eat fel kell tárni s meg kell vizsgálni. Hangsúlyozni kívánjuk azsnban, begy szempenij aink a magyar parasztság kutatása során alakultak ki, B ezért olyan tényezőket tartalmaznak, melyek a magyar parasztság megismerése szempontjából lényegesek. A tevékenykedő lehet egy vagy több személy

. Akár egy, akár több személy tevékenykedik együtt, kilétük meghatározásához tisztáznunk kell, hegy milyen neműek, korúak, vallásúa

k, etnikumnak /nemzetiség vagy néprajzi csoporthoz tartoznak,/ milyen szakismerettel rendelkeznek a vizsgált tevékenység szempontjából s milyen érzelmi; beállítottságúak . Ha több személy együttműködéséről van szó, a fentieken tul lényeges, hegy az együttműködök milyen viszenyban vannak egymással

? azaz vérségi, lokális, baráti, alá—, fölérendeltségi viszony, vagy teljesen esetleges kapcsolat köti Őket össze. fla mindezeket felderítettük,' az éppen végzett, konkrét tevékenység szempontjából felderítettük« tisztáztuk a tevékenykedő« vagy a tevékenykedők kilétét. Tisztázatlan maradt azonban, hogy a tevékenykedő egyén vagy csoport a vizsgált közösség egészén belül milyen helyzetet foglal el ? Sbből a szempontból ezért ismételten tisztáznunk kell vagyoni, nemzetiségi, lokális, alá- és fölérendeltségi, stb. viszonyaikat, meg kell vizsgálni, hogy milyen közéleti funkciót töltenek be, a közösség egésze hogyan itéli meg őket /tisztelet, megbecsülés, elitélés, stb./ Mindezek konkrét megvizsgálása után megismertük a tevékenykedőt, S hasonlóan az inspirációhoz, az akcióhoz és a produktumhoz meghatároztuk mibenlétét, sajátosságait. Összefoglalva a fő vizsgálati szempontokat» az alábbi táblázat állítható fel ;