Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

bér nem jelentett nagyobb életlehetőséget ! így értjük, meg, hogy a szegényparasztok miért jelentkeztek inségmunkára ! A hajdani uraságok a béres jövedelmét emiitik, Mile József

t • volt urasági cseléd a Lenin, tsz nyugdíjas tagja Is emlité a hajdani béres-járandóságát. A Lenin termelőszövetkezet volt urasági cselédekből, földnélküli,, vagy pár. holdas agrárpra— letárokból alakult. Az alapítók életében tehát nagy szerepet játszott a cselédbér. 193&-Ï944,*« ben a cselédbérek pénzbeli értékének emelkedése nem jelentett tényleges él

etjobbulást, mert a cseléd / és családja/ a kapott járandóságot túlnyomó részben maga fogyasztja el, tehát a számára közömbös az élelmiszer» az áru piaci árának alakulása« .Miié ék járandóságát tehát a mai pénzérték-» kel is számithatjuk i 16 q búza á'3'oo Ft 4* 800 Ft 4 q árpa á 4oo Ft 1;600 " 1 hold tengeri termése 4«000 " 2oo- Döl kertföld termése ' 5oo " 1 tehén hozama. 6«000." 1 koca hozama 3*5oo n So,4oo Ft Amennyiben a készpénzjárandó

sággal növeljük, de a felmerülő takarmányozási, munkabér költségekkel csökkentjük a 2o.4oo Ft nyers bevételt — akkor kb

e fele tiszta jövedelemre számithatna a béres • «- ша. Csakhogy az uraságokat időközben nyugatra fújta a keleti szél» A volt cseléd s nem« zetsége pedig másféle mértékegységgel — más világgal számol ! Az újfajta számadást a Lenin tsz évzáril zárszámadási közgyűlésén szokták ismertetni„ Persze a felszabadulás előtt ingadozóbb volt a béres keresetének piaci •*- vásárlóértéke, hiszen a kapitalista világrendben gazdasági válságok ko*— 5©