Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

emlékeznek arra* hogy 1931-től kezdve kilónkint о „80 — 1 pengőért adták «vették a hizót. Keztyüs Lajos debreceni akadémiai tanár korabeli tiszaföldvári vizsgálata során hasonló piaci árakat rögzített /13/. De a süldőnevelésre is érdemes figyelni. Tiszai öldvár malac -- süldöznevelő központ is. A mezei munkások

9 a szegényebb gazdák nem győzik kivárni a régebben szokásos másféléves hizlalás! időt. A pénzt gyorsabban szeretnék forgatni. Malacot s süldőt nevelnek l 1935-.évben 11926 sertésből 937o malac és süldő ! A számolást februárban készi— tették

s tehát az évi falubeli sertésvágások régén. A számadást készitők azonban számbavették az 1934-. évben házilag levágott sertéseket is. 1934% évben 39o9 hizó sertésből 2592 darabot "házilag" vágtak le„ Eladásra 1317 kövér disznó szolgált. Nem ralószinüj hogy minden lo holdon aluli sze-» gényparaszt eladásra hizlalt volna sertést. De feltételezhető,, hogy a 2262 család, valamint a módosabbak együttesen 2521 gazdaságy 1-~1 sertést vágtak a soros esztendőben» A "házilag"vágott 2592 darab sertésnek tehát van gazdája

s hiszen a módosabbak, uradalmak 2—3 sertést is vágtak a számadás esztendejében« Sajnos az 1935» évben eladásra kerülő 1317 kövér sertés darabonként csak; 11.83 pengő hasznot jelentett á földváriaknak. Ez együttesen 15«58o.ll pengő. Ennek afele a módosabbak s az uraságok zsebébe vándorolt. A falu dolgozó népe tehát még any— nyit sem kapott az általa hizlalt sertésért, mint a Szolnok megyei főispán az évi " szolgálatáért ". Báró Urban Szolnok megyei főispán évente 96oo pengő fizetést és a martfűi Cikta cipőgyár igazgatósági tagságáért évi 5ooo pengő tiszteletdijat élvezett /IV. Ez az adat rendkívül f ontos a községe valamint a Lenin tsz későbbi* mostani árutermelése