Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

Tej eisten ! Milyen szerteágazó a szorult nép zsongása, szorongása, hiszen nem is olyan régen még művelődési tényező lehetett a kukoricacsutka Ti— sz.aföldvárott í Az öregek öregapjával kezdtem. A mai öregek szülei a XIX. század második felében éltek.A jobbágy— világ szünésével. Csakhogy teljesen nem'szűnt meg a szolgaság ! A XIX. század végén., a XX. század első felében az urakat már nem nemeseknek, de nagybirtokosoknak, bankároknak, gyárosoknak hivták... A nép maradt» ami volt - szolga,•cseléd, béres,mezei és ipari munkás, napszámos ... A tiszaföldvá— ri nép a maga borén érezte, hogy az uradalmak, a nagytőkések ott támadták meg a népet, ahol köze lebb érték... Báró Banff

y Dezső miniszterelnök szerint :"A baj fő oka abban van, hogy a néppel elhitették, miszerint mégegyszer lesz földosztás, mint 184-8-ban ... "/6/ Bizony : a tiszaföldvári szegényparasztok is mozgolódtak. A tiszaföldvári nagybirtokosokban pedig felködölt a múlt ; a megtiport, éhező agrárproletárok földet, népszabadságot, nagyobb darab kenyeret követeltek ! Az alföldi agrárszocialista mozgalom is bizonyította, hogy a béresek, a mezei munkások tűrhetetlennek vélték a jobbágyságnál is arcpirítóbb rabságukat, a tőkésvilág-szülte kizsákmányoló társadalmi rendet. A századvégi tiszaföldvári társadalmi helyzetre is jellemző tehát Engels Frigyes levele .* n Magyarországon, mint másutt is, a-tőke az egész nemzeti termelést hatalmába keriti. Nemcsak uj ipart teremt, hanem a földművelést is aláve.ti magának,átalakítja az. ősrégi eljárást, tönkreteszi a független földmivelest, a mezei népességet nagy földbirtokosok, kapitalista bérlők kis csoportjára és•

va — gyón talán proletárok tömegére választja szét« ,f így, pontosan igy vezetett az ut a jobbágyfalu - 2? -