Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

/8,75/ kg babot* borsót, lencsét, 46,9o /28,57/ kg zöldséget, 68,23 /34-,45/ kg savanyuságot, káposztát fogyasztott. Zárójelben a gyermekek fejenk énti fogy

as zt ás a szer epe1, Ezeket a dolgokat azért emlitem, a Lenin termelőszövetkezet története Írásakor, nsert az 1932. esztendőre a mai. tsz—t alkotó szegényparaszti sokadalom a hajdani bőséges bus—szalonna—tej-kenyér tápláléka keserű és zsírszegény inségebédre változott. A tiszaföldvári újságot forgatom : — Mi volt ma az ebéd ? — Bukta, kaptam egy kis lisztet a szomszédtól. - De a liszthez tej, tojás, cukor is kell — ellenkezik a helybéli újság munkatársa. - Vízzel gyúrtam- monda Magyar István mezei munkás hites felesége. Most arra gondolok, hogy a Magyar család ivadéka évi 4o-4o ezer forint jövedelemmel számol a Lenin tsz-ben, Tejóistens tiz és tizezer tészta—lebbencstar hony

alevest főztek a tiszaföldvári szülők a század első felében. Most, а П, szLázad harmadik harmadában már másféle történetek foglalkoztatják a földvári szülőket, a tsz-t, a faluközösséget. Változik ugyanis a család, a gyermek élése, mivel hogy a családok évi 4o ezer forint jövedelemmel számolnak a tiszaföldvári Lenin tsz-ben Î Lánclánc, eszterlánc. Tiz és százezer kutyatej, millió szarkaláb, búzavirág^ száz és szer billió bu— zaszál éledj mig ezer földvári cseléd magára talál. Aztán izes falat a fehér kényér

y barom, bir— katestj sertés, vagyis disznó, aprójószág szolgálja az élő nemzedéket. Sz'már a jobbuló élet törvénye szerint következik. С

saknát a családon bévüli változásról hiába keresek számadást — a tsz—ben. A tsz a faluközösség kovácsa. De a családok soka— - 224 -