Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

szafÖldvári termelési helyzetre is. 1952—1957. években kh-kénti és községi átlagban a búza 8,7, az: csziárpa 11,3.» a cukorrépa 135 £iázsas termést adott, A régebbi községi termésátlagot hasonlíthatjuk a Lenin ujabbkor! terméseredményeihez.Az ötvenes esztendőkben csak. 1955 kh szántóval, rendelkeztek a földvári termelőszövetkezetek. Ez. azt jelenti, hogy tiz esztendővel előbb kat. holdanként jóval kevesebb kenyérgabona termett a kisparaszti gazdaságokban« Ez azt is jelenti, hogy a Lenin tsz immár haszonnal termeli a kenyérgabonát és a takar—, mányt a tiszaföldvári határban. A növénytermelést jelentősen terheli a talaj erőutánpótlás költsége. E téren rengeteg tennivalóval számolt a vezetőség. 194-0. évtől i960ig pusztult a talaj Tiszaföldvárott. A háborús időkben rablógazdálkodás honosodott meg, A felszabadulás után is alig kapott trágyát a földvári föld. Az ötvenes években folytatódik a rablógazdálkodás. A magánosan gazdálkodó parasztokat az ismétlődő tagositás, a bizonytalanság, a tsz-eket ä pénztelenség akadályozza meg a korszerű talaj erőutánpótlásban. Ilyen teherrel nem számolt a dunántúli barcsi tsz, vagy a .cukorgyári célgazdaságból alakult s.árkadi tsz] 1967. évben a Lenin 158,817 q is tál ló trágyát használ fel /a Szabad Nép 133»5©3 q/l©51 hold földön, 1966, évben holdanként 14-5, 196?. évben I5I q trágyát vittek ki a szántóföldre., Dr. Sipos szerint / a pillangósok adta talajerőpótlást is figyelve/ holdanként 2oo q istállótrágyát kellene használni a szántóterületre. A hiányt műtrágyával pótolják. A trágyázott terület a szántói ölelnek X?,8 szásalékaj ez azt jelenti , hogy 5-6 évenként minden szántó újbóli szervestrágyázás alá kerül. A Lenin. 252 vagon •» I83 —