Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

utána egyre nagyobb részt fizettek ki készpénze« lőlegben. Az ötvenes esztendőkben ilyesfélére nem nagyon gondoltak Tiszaföldvárott. Az okokat emlí­tem: Tiszaföldvár nem Barcs, nem is Sarkad. Tisza­földvár a szegényparasztok gyülekezési helye. Olyan település ez, mint Veres Péter szülőfaluja, Balmaz­újváros. Olyan belső közösségi törvények uralkodnak benne, mint Balmazújváros terein. Dehát ki tartot­ta számon az ilyenféle emberi helyzetet, rétegező­dést a Tisza tájban ? Ez azt jelenti : hogyha ti­szaföldváriak /1957.évben/ nem a helyi — de az országos termelőszövetkezeti adottságok s normák alapján gazdálkodtak,.. Ezen a helyzeten, — vagy­is az idejétmúlt Tisza táji gazdálkodáson csakis a hatvanas esztendőkben változtattak — az uj ter­melőszövetkezeti vezetők« Addig azonban jó néhány hasznos tanulságot szült a Lenin tsz, a tiszaföld­vári emberi közösség. Ezért is jó dolog esztendő­ről—esztendőre követni a földvári Lenin történé­seit, annál is inkább, mert ezáltal a szemünk és kezünk közelségében vagyon Magyarország, a Tiszán­túl egyik agrárproletár közösségének sajátos tör­ténelme . XXX Az I958. évi helyzet A Lenin tsz 1146 k.hold - lo55 kh szántó ­földet-birtokol, - jelenti':a statisztikai hiva­talnak. Aztán az év végén : 1248 kh - 1137 szán­tó földből áll a Lenin területe. Ebből 4 öt hol­don, 2 tiz holdon aluli, 7 húsz holdas, lo száz— ötvenen felüli parcellában fekszik. A tagság I958.I. I958. II. félév tag 124 129 földnélküli 80 79 « 126 -

Next

/
Thumbnails
Contents