Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

Az 1948. esztendőben született tiszaföldvéri Lenin fejlődését nagyjából az ország más vidéki tsz—eivel azonos körülmények gátolták. Siso — sorban a helytelen begyűjtési politika nehezité meg az emberek életét, írva vagyon : A barcsi Vörös Csillag történetében : "A helytelen begyűjtési politika fokozatosan terhelte meg azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek jól dolgoztak s teljesítették az állam iránti kötelezettségeiket. A Vörös Csillagra rakott többletterhet a-tagságtól és a szövetkezeti alapból vonhatták el. Ez olyan felindulást váltott ki, hogy az elnök /Losonczl Pál/ kénytelen volt a minisztériumtól orvoslást kérni s megnyugtatni a tagságot, hogy több gabonát nem kell beadni s az a mennyiség, amelyet az elnök a legutóbbi közgyűlésen ismertetett / 4 kg munkaegységenként / meglesz." És Tiszafoldvá— rótt ? Mi történt a földvári Leninben'? Itt is hasonló gondokkal küzdöttek a vezetők. Tudott dolog, hogy a volt cselédekből, agrárproletárokból alakult kis közösség az ősi szokásokhoz alkalmazkodva próbált uj életet kezdeni. Az ősi szokás pedig azt jelenti, a Tisza táji közösségben, hogy amig a nyomorúság, a nehézség tart, addig a természetbeni járandóságon múlik a mindennapi é— let. így volt-ez a török—tatár—német dúlások, a háborúk során. Erre gondolt is a községet újratelepítő császár—király—feudalista szövetkezés is, amikor lo éves adó-dézsma mentességgel Tiszaföldvárra, a lakatlan Alföldre csalogatták, a jobbágyok seregit. De a személyi kultuszt teremtő személyek nem törődtek a háboruszülte kenyérgonddal. A volt béres

r a volt napszámos kenyeret kért. Természetbeni járandóságot. A közhangulatra s/a szokáshagyományra,/a tagok anyagi állapotára mutat a korabeli tsz adatanyag. Említettéin, már a Leninbe olvadt homoki tsz "bérjegyzékét". Most az 1950-55.évben nyilvántartott termelőszövetlo9 «