Szabó Lajos – Zsoldos István: Fejezetek Kisújszállás történetéből – A Damjanich János Múzeum közleményei 21-22. (1969)
tott, de még a vizet a nyomás nem juttatja fel a föld felszínére, viszont a 35 000 ft. csaknem teljesen felhasználódott. A tanács újabb 4839 ft.t szavaz meg azzal a kikötéssel, hogy a fúrást addig folytassa, a mester, míg* az összegből telik. Kűtmesiter a fúrás méterét 65 ft-ért vállalta. 471 m, mélységnél az újabb összeg is felhasználódott, a város a további munkálatokat beszüntette. A fúrás befejezése után vita tárgyát képezte az, hogy a kút vizét több felé elvezetve létesítsenek kifolyókat, vagy a fúrás helyén legyen egy kifolyó. Végül is abban állapodtak meg, hoigy a fúrás helyén, azaz a mai piactéren, a református templom előtt legyen egv kifolyó, ahol kézi és kocsi rakodás is eszközölhető legyen. A második artézi kút a Boleman István Sásastói gőzmalma udvarán (ez a máig is Vay malomként ismert gőzmalom) teljesen magán, erőből létesített kút, amely 290 m mély, de a fúrás után vizét 1 m magasra nyomta fel. Ez 1894-ben létesült s ugyanekkor készült el az állomáson is egy bővizű artézi kút. Az első világháborút megelőző években oldódott meg a város közvilágításának kérdése is, 1912. április 2-án, kelt a Kisújszállási Villanyvilágítási Felügyelőbizottság Működési Szabályzata, mely a törvényhatóság által is jóváhagyatva, megindulhatott a városban az áramszolgáltatás. Nagy fényerejű ívlámpák ontották a fényt a főutcán és útkereszteződéseknél, viszont elég kevés volt még a magán fogyasztók száma, Az áramot Karcagról kaptuk még ekkoir. 1913-tól kezdve a város mai képének kialakításában igen jelentős szerepet játszott Szekeres Lajos városi mérnök, aiki a felszabadulásig irányította eredményeslen a város műszaki dolgait és különösen a 8 va ~ logúthálózat kiterjesztésével, utcaszabályozásokkal, csatornázással, ivóvíg hálózat építésével, a város határának erdősítésével (Gyalpártói erdő) ért el maradandó eredményeket. IV. MŰVELŐDÉSI VISZONYOK Az ifjúság művelődése az egyházi (református) elemi iskolákban, a községi ipariskolában és ismétlőiskolában, valamint az ugyancsak: egyházi közép iskolában történt, A felnőtt lakosság művelődési lehetőségét először az önkéntesség, az alkalomszerűség határozta meg. — Az ifjúság képzését kötelezően először a Mária Terézia féle tanügyi reform írta elő, minthogy azonban az elemi iskolai tanítás sem volt ingyenes, csak azok járatták gyermekeiket az elemi iskolába is, akiknek erre részint tehetségük volt, részint annak jelentőségét felismerték. Még ezeknél is 1 nagymértékben befolyásolta az, iskolábajárást a mezőgazdasági munkák fontossága, Bár a mulasztók számbavétele pontosam megtörténik, intézkednek is a mulasztókkal szemben, ez azonban nem oldja meg a 72
