Kiss Kálmán: Kisújszállás 1918-19-ben – A Damjanich János Múzeum közleményei 19-20. (1969)

Inczédi Istvánt, a vörös őrség egyik szakaszparancsnokát a városi rendőrkapitány 1923-ban újra internáltatta, Zalaegerszegre vitette, ahonnan 1924. májusában szabadult, 1930—bari Budapestre költözött,ahol a Bosnyák-téri szociáldemokrata pártszervezetnek lett tagja, s annak rendezőgárdájában tevékenykedett,ltt sem hagyták nyugodni, a kisújszállási információ alapján többször is rendőrségi zaklatásnak volt kitéve Д9 45. óta Kenderesen él,a felszabadulás után megalakult kommunista pártnak szervező és alapító tagja lett. .Az iskola fenntartó és irányító szerve, a kisújszállási református egyház igazgatótanácsa különösen nagy súlyt fektetett a proletárdiktatúra vezetésében részt vett gimnáziumi tanárok büntetésére, és semmiképpen nem volt hajlandó őket tanári állásukban megtartani. Dr .Borzsák József kétszeri internálása után Monoron tartózkodott, s az egyháztanács utasítására I921.szep— ; ember 1.-1922. augusztus 31-ig, egészségi állapotára hivatkozva szabadságot kért. Ezt meg is kapta, ugyanakkor azt is közölték vele, hogy itteni tanári működését lehetetlennek tartják és felszólították arra,hogy állásáról mondjon le,vagy kérje nyugdíjaztatását, de ő erre nem volt hajlandó.Az egyházmegyei egyházi bíróság első, más od, sőt harmadfokú ítélete is - bizonyos megrovás és pénzbüntetés ki szabása, mellett - a tanúvallomások és az ügy megvizsgálása alapján Borzsák Józsefet meghagyta tanári állásában, Szunyoghy Farkast a másodfokú egyházkerületi bíróság Ítélete alapján 1921. június 9-én Budapesten a harmadfokú egyházi biró145 ság állásától megfosztotta, nyugdíjigényét is elutasítva. Szunyoghy Farkas legfőbb "bűne" a tanári testületnek az Igazgatótanácshoz intézett beadványa szerint "hogy intézetünkből a vallástanárokat kitiltotta ".„"a közoktatásügyi megbízott tisztét .„.szívesen megtartotta... a közvetlen tapasztalatok igazolják az ő kommu, 146 nista voltát, s azt, hogy alkalomadtán ismét ott lenne köztük*" - 96 -