Kiss Kálmán: Kisújszállás 1918-19-ben – A Damjanich János Múzeum közleményei 19-20. (1969)

kimondták, a SsMzetí Tana.cs helyi bizottságainak létrejöttéi» A ridéki városokban és a falvakban általában lies­zeti tanácsok alakultak«Ezek et sok helyen f főleg városokban a régi közigazgatás vezetői hivták életre és ez természetesen működésükre is rányomta a bélyegét» ™A vidéki városokban ere­sebb volt as államhatalom, mint falun» a forradalom frontjai bonyolultabbak voltak,, igy a közigazgatás vezetői a legtöbb esetben helyükön maradtak,de csak ugy,hogy szinleg csatlakoz— , 15 tak a forradalomhoz es elismertek a forradalom, vivmáriyaii # n Kisajszállásra is vonatkozik Hajdú Tibornak az előbb idézett megállapítása*A megalakult lemzeti Tanács é— lén Dr.Herczeg Béla ügyész állt, s tagjai között találjuk a város közigazgatási vezetőit és a gazdag parasztok képvise­lőit f akik valóban "színleg" csatlakoztak a forradalomhoz» Érdekes riportot közöl Móricz Zsigmond "Uj világot teremt­sünk" cimü könyvében a kisújszállási Semseti Tgnács ülésé­ről: "A városháza nagy tanácstermében csak egy lámpa ég az asztalos.,Ott ül a polgármester» a főügyész s kedélyesen szi­varozva s s az asztal mellett körül a .Nemxeti Tanács» Egysze­rű, értelmes arcú közkatonák, a háfeból ha kilépnek favágó» fÜldásó, kis napszámos emberek. Host együtt végzik a város ve­zetését a birtokosok s az urak által választott elöljáró­ig safcgal*" "A tanácsok megalakulása vidéken két irányban folyt»A parasztok az orosz példát követve hozzáfogtak saját közigazgatás- és uriellenes tanácsaik megalakításához.#, A helyi közigazgatás vezetői pedig a Nemzeti "íanács feloivá­sara alakították meg a tanácsokat, n ^ - 10 -

Next

/
Thumbnails
Contents