Kiss Kálmán: Kisújszállás 1918-19-ben – A Damjanich János Múzeum közleményei 19-20. (1969)

1919. februárjától kezdve Kisújszálláson is erőteljesebb forradalmi erjedés vette kezdetét,

s igy bizonyos mertékben Kisújszállásra is érvényes Liptai Ervinnek a megállapítása, melyet "A Magyar Tanácsköztársaság" cinjei irt könyvében olvaslatunk: ''1919. február 21-aárcius 21-ig tartó egy hónap a nagyar történelemnek egyik legdrámaibb időszaka,de a 28 nap alatt a szocialista forradalom mint valami lavina,egyre terjedve elsöpört raga előtt minden akadályt." Semmi sem tudta most már megakadályozni a szocializmus erőinek növekedését az országban,de Kisújszálláson sem. A Kisújszálláson kialakuló forradalmi erők közül legkövetkezetesebb és legforradalmibb magatartást a SzovjetOroszországból hazatért volt hadifoglyok képviselték,ok közvetlen Oroszországban ismerkedtek meg a szocializmus eszméivel, s okét itthon a város régi vezetői és a rendőrkapitány is "eredeti boisevikik" néven tartották nyilván. Ezek közé tartozott: Borok Albert, Inczédi István, Papi Lukács, Bikki Sándor, Szentpéteri László, Kása János, Kovács Gábor és Kis labor» ők már 1919« március 21. előtt komoly befolyást gyakoroltai-e a városunkban zajló eseményekre és a helyi szociáldemokrata szervezetre. !

'A balratolódás akkor jelentkezett,., mikor az Oroszországból hazatért volt hadifoglyok is jobban bekapcsolódtak a mozgalomba s a Szovjetunióban szerzett tapasztalataik alapján tájékoztatták az egész kisújszállási „ , , 3? szervezkedés eszmei vezetőjét. Fejér Józsefet." Fejér József - mint erről már korábban is volt sző - törődött legtöbbet a hazatért katonákkal,volt hadifoglyokicai; Dr»Borzsák Józseffel együtt nagyon sokat beszélgettek ezekkel az emberekkel, s fokozatosan erősödött köztük az emberi,elvtársi kapcsolat,ami végül is egy táborba kovácsolta őket» - 24