Szabó László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX-XX. században – A Damjanich János Múzeum közleményei 15-18. (1968)

A nagycsaládokat mindenütt a gazda korlátlan hatalma irányította.. ö kezelte a családi vagyont, ő osztotta el a napi munkát. A gazda munkaképessége, rátermettsége volt a család boldogulásának alapja. Ha egyegy gazda pl. részeges volt, romlásba vihette az egész családot, s nem tehettek ellene semmit. A jó gazda kormányzása alatt viszont fellendülhetett a családi gazdaság.

96 A családi vagyon együttmaradása érdekében a család férfitagjai vitték házhoz az asszonyt. Mivel a nő csak munkaerejét vitte az új családba, vagyont nemi, ezért jogi helyzete rosszabb volt mint a férfiaké.

97 „Az én időmben rmég együtt élt a család. Vót, ahol 15-en is vótak. A gazda vót az úr. Az asztalhoz csak a férfiak ülhettek le, az asszonyok úgy kapdosva, állva ehettek. (Hugyag)"

98 „A nagycsalád feje a gazda vót, az parancsolt. Az emberek télen a marhával bajlódtak, ímeg szalmát, szecskát vágtak, nyáron meg kint a határon szántottak, kapáltak." (Hugyag)

99 „Azelőtt több család lakott egy portán. Az apa ma is csak akkor hagyja szét a vagyont, ha már halálán van. Külön földje nincs a menyecskének. Ha az öregek előbb kiadják az örökséget (újabban), a fiatalok terményt adnak nekik, járadékszerűen." (Szarvaskő)

100 „Ha a gazda már nem birt dolgozni és intézkedni, a család továbbra is együtt maradt, de a legidősebb fiú vette át a gazdaság, a család életének irányítását. Sokszor ő imaradt továbbra is a gazda." (Fedémes)

101 „Ha az ember megöregedett a felesége vette át a család irányítását." (Felsőtárkány)

102 „Vót olyan öreg gazda, aki el is ment kaszálni, de ő mindenütt csak akarásig dolgozott. Ha akarta, nem dolgozott. Vót, hogy kiment, oszt nézte, ahogy a többi dolgozik. Édesapáim apja, mikor 80 éves volt, akkor is kaszált, én voltam 12 éves én velem hordatta fel háton a szénát" (Szentmártonkáta)

103 .,A palócok családi életét a szeretet és a fegyelem jellemzi. A család feje a gazda, akinek fennhatósága alá tartozik nemcsak saját asszonya és gyermeke, hanem ha ezek házasságra lépnek, azok is egész házuk népével. Olyan családban, ahol az apa elhal, nem az anya, hanem mindig a legidősebb fiúgyermek a család feje, mindenki neki tartozik engedelmeskedni." (Borsod megye)

104 „A nagycsalád forma itt megvolt egészen az 1940-es évekig. Mink csak dógoztunk, ő (a gazda) meg csak kezelte a pénzt. Ha valakinek kellett valami, szólt, elmentek — rendszerint vásárra — s ott a kiválasztott holmit az öreg megvette. Pénzt mi nem kaptunk a kezünkbe, Alsógagyban is így volt, meg a környéken." (G agya páti)

106 „A matyó család feje az öreg gazdavolt. A család is a gazda nevét viselte. Ö vezette a nagycsalád életét. Teljes joggal irányította a teendőket, minden családtagnak ő adta ki a munkát, közvetlenül neki tartozott mindenki felelősséggel. A közös murt96 MORVAY JUTHT: i. m. 17—30. 97 U. a. 162—168. ....... 98 PMA (A balassagyarmati Palóc Múzeum Adattára). 104.; 147. 99 TJ, o. , , 100 BAKÓ FERENC gyűjtése; DIMNA (Az egri Dobó István Múzeum Néprajzi Adattára) 444,6. Szarvaskő. 1957. 101 KOVÁCS ATTILA gyűjtése, DIMNA 310. 1. Fedémes, 1962. 102 IGAZ MARIA gyűjtése, EA (Etimológiai Adattár) 2341. 36. Felsőtárkány, 1950. 103 HOFER TAMÁS gyűjtése. EA 2234. 335—345., Szentmártonkáta, 1950. 104 KOZMA BÉLA: A borsodi nép élete és szokásai. 91—105. (Szerk.: Csikvári Antal: Borsod'vármegye. Vármegyei Szociográfiák) Bp. 1939. 99. 105 BELLON TIBOR gyűjtése. f)2