Szabó László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX-XX. században – A Damjanich János Múzeum közleményei 15-18. (1968)

répa, krumpli stb. kapálásához szükséges munkaerőt.

34 Az aratási munkára szerződött képesek, sumrnások munkaszerződése is hasonló munkakötöttségeket tartalmazott.

35 A ledolgozási rendszer, minden aránytalansága ellenére, a munkavállaló parasztnak is érdeke volt, hiszen így, ha bizonyos {megkötésekkel is, de szabadon gazdálkodhatott „saját" földjén. Az állandó munka biztosításának különösen nagy jelentősége volt a nagy földmunkák, végeztével, mikor hatalmasra duzzadt a munkanélküliek tömege. A ledolgozás nemcsak a kisebb birtokosokat érintette. „A forradalom utáni magyar mezőgazdaságban is nagy számmal találhatunk olyan — főleg nagybirtokú — gazdaságokat, amelyek a robot- és tőkésrendszer jellegzetességeit egyesítik magukban." A századfordulóra a nagybirtokok már .megerősödtek annyira, hogy a ledolgozás ilyen mértékű alkalmazását nem igényelték. A tőkés bérlők gondjaira bízott birtokokon is jószerint bérmunkások dolgoznak. „A közép- és kisbirtokokon azonban csak ekkor tetőződött be a fejlődése" — írja S. Sándor Pál.

316 A ledolgozási rendszer egyben a mezőgazdasági munkaszervezet változatlanságát is jelentette. A birtokos ugyan szükségletének megfelelő id,őben, tehát bizonyos szervezettséggel vette igénybe a ledolgozást, de a munka belső megszervezésébe nem szólhatott bele. Ott a munkavállalók saját szerszámaikkal, igen sokan igájukkal, ugyanúgy dolgoztak, mint saját kis gazdaságukban. A munkaszervezésben csupán annyi változás állott be, amennyit a néhány új munkaeszköz (kasza, cséplőgép, vetőgép stb.) és az új növények 'megjelenése (kapások, ipari növények) okozott. Ez a munkaszervezeti átalakulás is a hagyományos keretek között ment végbe, és a korábbi fonmákhoz idomulva annak jellegzetességeit öltötte magára. A technikai fejlődés ellenére a munkaszervezetben számottevő strukturális változás nem imént végbe. Ha némileg vissza is szorult, elsősorban a bérleteken, a nagyobb birtokokról a kisparaszti munkaszervezet, nem jelentősen Maguk a birtokosok is, szociális érdekekre hivatkozva a piacra nem termelő, natural üzemiek konzerválását szorgalmazták. „A kisbirtokosok azon osztálya — mondotta Széchenyi Iimre az 1895. évi országos gazdakongresszuson •—, amely termékeinek nagyobb részét maga fogyasztja el, mivel használati értéket produkál, könnyebben megállja a sarat; a válságot csakis az érzi, akinél a forgalmi érték előállítása játssza a főszerepet. A parasztbirtok szaporítása ezen oknál fogva tehát soha olyan közérdeket nem képezett, mint a imái válságban... ezt imég soha •olyan pártkülönbség nélkül be nem.látta senki, mint napjainkban, melynek megoldásával egy csapásra úgy közgazdasági, mint társadalmi és nemzetiségi kérdéseket vihetünk a (megfejtéshez közelebb."

37 Ez a szem-34 SANDOií PÄL: A XIX. század végi... 73—74. — A Hernád völgyében fekvő Hernádcécén „A gazda adott egy két vékás krumpliföldet, egy egy holdas kukoricaföldet. A képesnek ezért kötelessége volt: őszi, tavaszi trágyát elszórni, aratni részén, hordani, gépelni, szőlőt kapálni. A gazda a földet meg is szántotta, és a:kepésrészt eí is gépeitette." "Saját gyűjtés. 35 LÁZÁR L. PÁL: i. ni. 17—23. A munka egy aratási-cséplési munkaszerződést idéz Gothárd Sándor herényi földbirtokostól 1892-ből. Itt az sratást és cséplést vállaló munkásokat rétkaszalásra, bármily napszámos munka elvégzésére kötelezik: „A munkások kötelezik magukat a herény— ázünösei birtok összes részein a kaszálást 1200 négyszögöles magyar holdszám 80 kr.-ért bármely időben teljesíteni.. A- tulajdonos kívánatára mind a 20 kaszás helyt állani tartozik, de ezek kisebb, számát a tulajdonos esetleg szabad tetszése szerint jelöli meg. Bármily más napszámhiünkára 50 kr.-ért mindig tartozik helyt állani a férfimunkás, .pl. gyűjtésnél, rakodásnál stb. 36 S. SANDOK PÄL: Parasztságunk a'Habsburg . . . 32.