Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

Ft-nyi lehetett. Ezzel az adó összege tetemesen növekedett. Ilyen mérvű pénzbeli megadóztatás mellett az agrár technikai eszközök magasabb szintre való emelkedése nem következhetett be és a megindult parasztpolgári fejlődés nem tudta leküzdeni az országos lemaradás és a gyarmati sors ránehezedő nyomását,

11 Feudalista visszahatás kötözte meg a lakosságot, redemptusi és irredemptusi osztályhelyzetük arányaiban a robotszolgáltatások terén is, mely a község egyetemének az állam felé teljesítendő feudális szolgáltatása volt. A gazdagabb redemptusoknál a robot a kapitalista termelés fokozását késleltette. Az igákat, szekereket a termelő munkából vette ki. A helybeliek bérmunkásként való folyamatos foglalkoztatása a robot miatt nem volt lehetséges és így az ország északi (Gömör m.) vidékéről lehúzódó munkásokat kellett alkalmazni. A szegényebb redemptusok esetében, nemkülönben az irredemptusoknál a robot a leszegényedés előmozdítójává vált. Saját földjük megmunkálásán kívül bérmunkára nem volt idejük. Az adókat könnyebben ki tudták fizetni, de a robotra rengeteget panaszkodtak. Soha nem tudhatták, mikor milyen robot végzésére kell menniök, olyan sokféle változata gyötörte őket. E robotszolgálatok átszervezése a XVIII—

XIX. századfordulón történt meg Kunmadarason, mellyel a megindult polgári fejlődés visszakanyarodott a feudális keretek közé, és nagy mértékben lassította a XVIII. században megindult polgárosodás ütemét. 1807-ben próbálkozott a vezetőség robot rendezéssel, majd 1812-ben folytatta a szervezést és igyekezett a külső helyeken lakókat és a gacsai bérlőket kényszeríteni a robotra. Az ellenállás miatt 1815-ig húzódott a rendezés. Október 30-án a tanács erélyesen lépett fel. A város vezetősége a városi majorság fejlesztésére igyekezett felhasználni, a bérmunka szükséglet pótlására a feudalista módszereket a termelésben. Három senatorból álló bizottság a várost palétákra osztotta és a lakosokat a városi munkák teljesítésére kötelezte. A redemptus és irredemptus lakosságot egyenlően, tehetségükhöz mérten szekeres, vagy gyalogszolgálatra állította be a város részére végzendő szántás-vetés munkába. 1816. június 12-én elkészült a robotszolgáltatások lajstroma. Lajstromkezelőnek a politikai inspectort bízták meg. 1817. január 3-án az új szabályrendelet Vitéz János Palationalis Assesor jelenlétében a városi tanács véglegesen jóváhagyta és érvényessége Nagy Kun Madaras városi életformája idején megmaradt. Nagysága időnként változott, de csökkenést 1848-ig nem mutatott. A Bach korszakban érte el tetőpontját s csak a kiegyezés után csökkent le.