Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

ségbeli eltérés miatt hozzácsatolt jobbítással együtt képezte a re­demptus Örökös birtokát. 33 Az elkészített telekkönyv végére 1797. január 22-én a földosztó bizottság, melynek igazgatója Nagy István senator volt, azt írta be, hogy „alig remélt csendességgel történt meg" a földek szétosztása. A földkönyv lapjairól kiderül, hogy a gazdag redemptusok a sza­porulatok legnagyobb részét megvásárolták. Előző esztendőkben, főleg 1794-ben súlyos aszálykár volt 34 , a szükség ideje 1795—96-ban érezhető volt. A szegény redemptusok pénzhiányban szenvedtek és ezt a tőkével rendelkezők igyekeztek kihasználni nemcsak a szapo­rulat átvételével, hanem redemptusi földtulajdonuk megvásárlásá­val is. Csatári Bálint 5 Ft 48 kr. értékű földet Űj Mihály tói, 7 Ft, 36 kr. értékű földet pedig Hentes Istvánnétól vásárolt meg. Hatházi Ferenc senator 5 szegény redemptustól vett át 37,40 Ft-nyi földet. Léhi Gergely 7 embertől vette meg a szaporulatot. Tunyogi János bíró földje is ekkor emelkedett 323 Ft értékről 366 Ft 04 kr-ra. Kabai József lelkész, esperes pedig a község szükségeire adott kölcsönzé­sének honoráriumaként 29 szegény redemptus földszaporulatát kapta meg és így 24 Ft-os földje 111 Ft 9 krajcárra növekedett. Ber­náth Kristóf görög kereskedő szintén a tőkések közé tartozott s 120 Ft-os földbirtokát a szaporulatok vásárlása révén emelte 140 Ft 14 krajcárra. A szaporulat megváltók között néhány iparos, céhbeli is volt. Kereskedők, iparosok, a gyarmati elnyomás következtében a paraszti polgárosodásra és földbirtok szerzésre törekedtek. A redempció végrehajtása során keletkezett paraszti differenci­álódás számadatait és alakulását az alábbi táblázaton szemléltetjük: „ A redemptus és az irredemptus családok megoszlása: Irredemptus családok száma arányszáma 51 16,3% 64 20,5% 101 25,7% 222 36,1% E számok arról beszélnek, hogy a lakosság elszegényedő paraszti rétege fokozatosan vagyontalanná vált s 1796-ra a lakosság 36,1%-a vagyontalan, zsellérré lett, miközben a redemptusok számaránya csökkenő tendenciát mutatott s a földbirtok fokozatosan a kezükbe került, tehát vagyonosodásuk az irredemptusok vagyontalanná vá­lása közben ment végbe. Évszám Redemptus családok száma arányszáma 1748 261 83,7% 1753 248 79,5% 1764 292 74,3% 1796 390 63,9% 64

Next

/
Thumbnails
Contents