Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

hatalmas öszeggel gyarapították az államkasszát. A jobbágy sorstól mentesülésük révén az állami kiszolgáltatottság helyzetébe kerültek, melyet az államhatalom könnyen ki tudott aknázni, hisz a közöttük megindult vagyoni rétegződés az egymás ellenes harcot eredményezte és így egységes ellenállásra nem jutott harci energiájukból. A REDEMPCIÓ (1745—1796) 1. Á redempció végrehajtása 1745. május 6-án írta alá Mária Terézia a jászkunok kiváltságlevelét. Madaras visszanyerte hagyományos szabadságát és a jobbágysorból kiemelkedett. Ennek azonban súlyos feltétele volt. A Jászkunság eladási, illetve elzálogosítási árát, 500 000 forintot és annak kezelési költségeit meg kellett fizetniök az államkincstárnak. A történelemben szinte egyedülálló jogtipró intézkedést ünnepélyes keretek között Jászberényben hirdették ki, mely után megkezdődött a szükséges pénzösszeg előteremtése. A Jászkun Kerületek egymásközt szétosztották a megváltás összegét területeik arányában. Az egyes kerületek megállapították a községekre eső részt és egyes községekben a lakosság egyéni vállalás alapján járult hozzá a váltságösszeg kiegyenlítéséhez, melynek arányában egyéni földbirtokhoz jutott. A madarasi redempció 20 700 Ft összeget tett ki, melyből Madaras földterületéért 9700 Ft, Kápolnasort 7000 Ft, Fábiankáért pedig 4000 Ft járt. E két utóbbi elpusztult község területét Madaras magának váltotta meg. A jászkunok közössége 1000 lovas katona állítását vállalta. A szétosztás után Madarasra 33 lovas felszerelése esett. Ezért visszanyerték törvényszéki szabadságukat. A nádoron, kapitányaikon és szabadon választott bírókon kívül más törvényszék felettük nem ítélkezhetett. Ígéretet kaptak a vámmentességre, személyes szabadságra, tulajdonjogaik védelmére. A községek lakói egyenlő jog és teherviselést nyertek.

13 Nagy lelkesedéssel fogadott szabadságjogaik azonban a gyakorlatban sok csorbát szenvedtek. Hátrányait főleg a szegény parasztok érezték meg a redempció végrehajtása folyamán. A redempció a nagykunsági paraszti polgárosodás folyamatát tovább mélyítette azzal, hogy teljesen új földosztási és birtoklási rendet teremtett. A differenciált tanyaföldosztás még bizonytalan lépés 52