Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

a szunnyadásból ébredező kuruc hagyomány. A kuruc hagyományok eszméitől való félelem gyakoriságára másik két madarasi esemény is rávilágít. A Bécsből érkező szigorú intézkedések ellenére a lappangó hajdúk, kurucok és passus nélkül barangoló szegénylegények, jobbágyok Madarason otthonra találtak, rejtegették őket vagy eligazították. 1736-ban Csontos Miklós ellen Jobus István, Herpai István és Bíró Gáspárné vallomása alapján a Tanács eljárást indított, mert ,,,a veres engesek közül valónak" tudták, Békésszentandrásról költözött Madarasra és ott kuruc volt. Amikor ez kitudódott a kerületi áristomba szállították. A madarasiak általában együttéreztek a szabadságot képviselő emberekkel, igyekeztek a szigorú rendelkezéseket kijátszani. Tót László és U. Nagy István madarasi ármások, amikor a bíró egy szegény legény elfogására kiküldte őket, „nemhogy behozták volna, hanem utat mutattak neki, hogy magára gondot visellyen, borral traktálták Csipkés Gergelyt, kulatsot vivén nekie."

9 A jászkunsági lakosok jogi tiltakozásának és a madarasi lakosok helyi felkelésének hármas eredménye lett. Egyrészt tiltakozásuk az országos paraszti antifeudális mozgalmakat erősítette, másrészt elősegítette közöttük a paraszt polgárosodást, melynek első aktusa Madarason a differenciált tanyafoldosztás lett. A harmadik eredményt a redempció jelentette, mellyel privilégiumukat visszaszerezték és a paraszti polgárosodást végrehajthatták. A nagykunsági redempció kérdése még nem tisztázódott legújabb történetírásunk előtt, azért szükségesnek tartom a madarasi példával hosszasabban foglalkozni. A tanyaföldosztáson át vezetett az út a redempcióig. A tanyaföldosztás a földközösség felszámolására a kezdeti lépést jelentette. 1736-ban az előző módszerektől eltérően

10 a madarasi szántóföldek egy részét egyénileg vállalt összeg lefizetése ellenében, az összegnek megfelelő területű tanyaföld osztással mérték szét. Ezért a lakosok összesen 770 Ft-ot fizettek be. 239-en kaptak tanyaföldet. Hárman a szolgák osztályához tartozván, igényüket be sem jelenthették.

11 1736. évi tanyaföldosztás számadatai jól tájékoztatnak a falu parasztsága rétegződésének viszonyairól: %-os Tanyaföld váltság Összege Családok száma megoszlás 1—-4 Ftváltságú 198 82,8 5—9 „ „ 37 15,5 10—16 „ „ 4_ 1,7 Összesen 239 100,0 50