Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

nádor ismételtén oltalmába -vétté a Nagykunságot, mert a várbéliek sarcoltatásai és hatalmaskodása! miatt elkeseredésük olyan méreteket öltötí, hogy „tellyességgel való elpusztulásról" és lakóhelyükről' való újabb „kibujdosásáról kénytelenek" gondolkodni.

41 Wesselényi Ferenc nádor a Habsburg ellenes összeesküvés szervezésében nyilvánvalóan a nagykunságiakra is kívánt támaszkodni. Az összeesküvés azonban szükségszerűen elbukott, mert nem tudott a nép széles körére támaszkodni. Közben II. Rákóczi György tragikus külpolitikája, lengyel királyságra törése, a nemzetközi helyzet félreismerése Erdély katasztrófájához vezetett, mert Köprülü Mohamed a török birodalom vezetője nem nézte el vazallusának önálló politikai próbálkozását és ellene küldte tatárcsapatait. Szejdi Ahmed pasa 1659. évi hadjárata a Nagykunságot is érintette. Kucsuk Mohamed váradi pasa 1663. évi hadjárata szintén itt vonult át, 1660-ban Várad elfoglalása és az új vilajet székhely alapítása után. A Nagykunság visszatelepült lakosságának újra bujdosás jutott osztályrészül a mintegy 10 esztendeig tartó állandó harci felvonulások miatt. Egymásután pusztultak a falvak, köztük 1669-ben Karcag és Kunhegyes is.

42 A nagykunsági falvak száma hétre csökkent. Madaras is nagyon meggyérült lakossággal vészelte át a háborús időszakot. 8—10-re becsülhető a családok száma. Sőtér Mihály nagykunsági kapitány levele mélységes megrendüléssel ecsetelte a végromlást. Senki sem akart már szántani, vetni. Maroknyi búzájukat és holmijukat eldugva tartották. Semmi reményt nem láttak megmaradásukra.

43 Szabó János Kolbázszékről írt segítséget kérő levelet. Sírva emlékezett meg arról, hogy török, tatár hadak 5 ízben borították el e vidéket füsttel, tűzzel és mérges nyilakkal. A végvári zsoldosoktól sem volt maradásuk. A~ Habsburg abszolútizmus és a katholikus reakció rémuralmát kevésbé érezte meg a Nagykunság. A török hatóságok mentesítették Báthori Sámuel 1669-től szolgáló madarasi prédikátort a vértörvényszék elé állítástól. Azonban a Wesselényi összeesküvés elnyomására és megtorlására törő Habsburg abszolútizmus és az azt támogató katolikus ellenreformáció üldözése elől menekülők hírei eljutottak ide is. A török pusztítás és a német zsoldosok rablásai nyomán az elkeseredés a Nagykunság lakóit a bujdosók táborába juttatta. A hevesi részekkel határos Nagykunság örömmel üdvözölte Thököly Imre Felső-Magyarországi fejedelemségre törését, benne a függetlenségi mozgalom megerősödését és vallási meggyőződésének támogatóját látta. Thökölynek a labancok főfészke ellen indított támadását támogatta, amikor 1681-ben Thököly Karcagon, Madarason keresztül vonult fel a Böszörményben állomásozó labanc csa30