Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

csillogott előttük török hódoltságuk közeli végéről, amint tudták eljuttatták az egri vár védelméhez szükséges szolgáltatásokat. Bizony­sága ennek az a tény, hogy 1587-ben az egri összeírás Madarastól 11 Ft 55 dénárt. 15 negyedakó búzát, 15 negyedakó árpát, 6 pint vajat és 6 pint sajtot várt. 31 Madaras környékének lakói a hódoltság első időszakában az önvédelemre rendezkedtek be. Ez több irányú volt. A török uralom első éveiben egymással szomszédos falvak a természetileg védettebb és rejtettebb területekre húzódtak. Már az 1572-es kamarai összeírásból látható ez. Madaras tiszai öntésterü­lettel és mocsarakkal övezett vidéke alkalmasnak látszott a véde­lemre és az elrejtőzésre. Madaras lakossága így 1572-ben 8 családdal szaporodott. Ugyanakkor Kápolnás 6 családdal csökkent. Az önvé­delmi berendezkedés másik módja volt a török közigazgatási vezetők által megszállott falvakba való település. Amikor rájöttek, hogy a természeti védelem és bujdosás nem oldja meg helyzetüket, igye­keztek a törökök által védett falvakba települni. Közvetlen környé­kükön legtűrhetőbb helyzetük volt a fábiánkaiaknak, akik Mahmud szolnoki bég hűbéresei voltak s a faluban lakott a vajda. Itt a la­kosság 1571—1577 közötti időszakban 14 családdal szaporodott. Ekkor már Madaras lélekszáma szintén csökkenő tendenciát muta­tott. Kápolnás lakói ugyancsak meggyérültek. 1577-ben Madarason 18 család, Kápolnáson pedig 39 helyett márcsak 24 család lakott. 32 Kápolnás falut a szolnoki parancsnok helyettese Sehsuvár, magyar nevén Sasvár pasa veszélyeztette, az ő zaklatásai miatt költözköd­tek el a faluból sokan. 33 Legbékésebb viszonyok között Fábiánka élt a szolnoki bég fennhatósága alatt. Szántóföldjei aránylag a legked­vezőbb fekvésűek voltak és termékenységük biztosabb megélhetést nyújtott lakóinak s így alig egy évtized alatt lakói duplára szapo­rodtak. Az önvédelemnek harmadik formája volt a török szokások felelevenítése vagy átvétele, Győrffy István azt írja ezzel kapcso­latban, hogy a házakra ekkor kerültek a török jelvények a félhold és a csillag. Az a véleménye, hogy talán ekkor kerültek a reformá­tus templomok tornyaira is a félhold vagy csillag jelek. 34 A védelemnek ezek a módszerei csak részben váltak be és rövid ideig tartottak. Eger vár eleste után 1596-ban a Nagykunság nagy része elpusztult, mert a tizenöt éves háború alatt III. Mohamed szul­tán a Tisza vonalán indította támadását. Az Eger ostromára induló hadakat krimi tatárok támogatták s martalóc csapataik az útjukba kerülő falvakat felégették. Ebben a hadjáratban elpusztult Madaras. Fábiánka és Kápolnás falu. Győrffy István szerint csak Karcagon és Madarason maradt meg néhány család a Tisza ingó ványai között. A Jászságban 56 falu pusztult el. Fábiánka soha többet nem épült 28

Next

/
Thumbnails
Contents