Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

A török uralom megszilárdulásának az alapját az képezte, hogy a meghódított területet hűbérbirtokként osztották ki a vitézkedésben kitűnt katonák és hadvezérek között fizetés, zsold fejében ideiglenes használatra, mellyel a hódító tiszteket lekötelezték. Madaras körzetében levő három falu határának felosztása 1571-ben megtörtént s a török tisztek hűbéruralma 1—2 évtized alatt megerősödött. Musztafa török császári csausznak a birtokába Kápolnás falu került. Mahmud szolnoki szandzsák bég Fábiánsebestyént, későbbi nevén Fábiánkát birtokolta a Madaras határában levő Gergely pusztával együtt. Ez a birtok volt a legkönnyebben megművelhető terület a környező rétségből kiemelkedő, termékeny szántóföldekkel. Baly agának, a szentmiklósi náhije parancsnokának jutott Madaras, a tőle északra eső szigetbeli területtel. A szolnoki bég helyettes parancsnoka pedig Görbehalom, Udvarnak és Csesz, illetve Erdőcsi Kelemen féle rétet kapta hűbérbirtokul.

26 A török tisztek erélyesen hatalmuk alá szorították a három falu lakosságát. Egyes nemesek ugyan a zűrzavaros állapotban birtokaikat ki akarták terjeszteni e vidékre. Kápolnás falu királyi adományként Peliny Gábor és Karácson Balázs birtokába került,

27 de a török hűbéruraság mellett a birtokbavétel csak papíron történhetett meg. Az adókat és különféle beszolgáltatásokat, valamint a robotot a töröknek kellett leróni. _Az 1569. III. decr. 10. cikke kimondotta, hogy a töröknek hódolt rész a régi beszolgáltatások felét fizesse. Azonban a falvak lakói anyagi romlásuk miatt a kettős terhet nem tudták viselni. A török hűbérurak arra igyekeztek, hogy minél nagyobb jövedelmet biztosítsanak a maguk számára és a lakosság elmenekülését is megakadályozzák. Birtokukon kétféle gazdasági rend alakult ki. A török tiszt birtoka egy részét a falu lakóinak kiadta bérbe, másik részét pedig robot munkával hasznosította. Madaras falu lakói Baly agától bérbe kapták a Szigetet, melyért Szentgyörgy napkor 7 Ft 40 dénárt, Jakab napkor 3 Ft 85 dénárt, Mihály napkor pedig 7 Ft 70 dénárt fizettek. Ehhez jött a téli robot pénz 7 Ft 40 dénár és a császári dika 18 Ft. A nyári robotot nem fizethették pénzben, mert azt a török hűbérúr természetbeni munkában kívánta meg. Mindezen felül a falunak természetbeni járandóság kötelezettsége, portaadója és szablyapénz járuléka volt. Madarasnál ez 15 akó árpát, 8 pint vajat, 4 pint túrót és 4 pint sajtot jelentett, melyet saját szekerükön kellett Balaszentmiklósra szállítaniok. Portaadójuk 230 Ft és 20 pint vaj még külön járt az agának. A bérleti viszonyon kívül császári dikát, 40 Ft török császári dika többletet és 40 Ft szablyapénzt fizettek. Fábiankaiák földbérletének terhe jóval könnyebb: Szent 26