Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

UTOSZÓ Kiadványsorozatunk legújabb számaként a Nagykunság egyik településének, Kunmadarasnak fejlődéstörténetét adjuk közre. Ez a monográfia megismertet a táj földrajzi képével, és végigvezeti Kunmadaras történetét az Árpád-kortól a legújabb korig, a termelőszövetkezeti községgé alakulásig. Valójában egy község történetét öleli fel, de beleágyazva a Nagykunságba, egyúttal ennek, a múltban kiváltságokkal rendelkező területnek a történetével is megismerteti az olvasót. S éppen ezt akarjuk elérni a múzeum helytörténeti kiadványaival. Ha ugyanis Szolnok megyében — ahol a Jászság és Nagykunság sajátos fejlődésétől a volt Külső Szolnok megyei területek történeti fejlődése annyira eltért — néhány jól kiválasztott település történeti feldolgozása elkészül, közreadása egyúttal a megye történetének feldolgozását is nagymértékben segíti. Jelen monográfia a Szolnok megyei néprajzi és helytörténeti pályázatunkon kiemelt első díjat kapott. S ugyanezzel jutalmazta az Országos Néprajzi Múzeum is. Miért tartjuk jónak ezt a tanulmányt? Elsősorban azért, mert részletes és arányosan tagolt képet ad egy község történetéről. Felhasználta a megírás időpontjában meglevő, jelentős nyomtatott forrásokat csaknem teljes mértékben^ de a munka zömét mégis az új levéltári adatok felkutatása révén írta meg. Kutatásaihoz elsősorban a Szolnoki Állami Levéltárban levő volt Jászkun kerületi iratanyagot nézte át, beleértve a kunmadarasi levéltári anyagot is, de figyelme kiterjedt az Országos Levéltárban és a szomszéd megyék levéltáraiban levő írott forrásokra is. Feldolgozó munkája során az ideológiai kérdéseket is helyesen és biztosan kezeli. Különösen értékes munkájának az a része, amely a redempciót, az eddigi jászkun történeti tanulmányokkal szemben, az osztályharccal összefüggésben tárgyalja. S rávilágít arra is, hogy a Nagykunság történeti fejlődése, különösen a 18. és 19. században eltért az országos, erősen feudális jellegű fejlődéstől, s földesúr nélküli, szabad paraszti fejlődés útját járta. Ez a fejlődés is azonban „feudális államban, ennek 189