Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

országosan a földterület 45%-a volt a 100 holdon felüliek kezén a madarasi 10%-ál szemben. A szegényparasztok birtokában pedig az országos 6%-al szemben annak kétszerese, 12—13% volt. Számokban is világosan elénk tűnik a folyamat képe: Birtok nagyság 5 kat. holdon alul 5— 10 kat. holdig 10— 20 kat. holdig 20— 50 kat. holdig 50—-100 kat. holdig 100—200 kat. holdig 200 kat. holdon felül 1876. év 1906. év 1512 894 272 369 168 198 43 78 12 14 2 4 1 5 2010 1562 A szegényparaszti birtokosok száma majdnem felére csökkent, ugyanakkor a gazdagabbak száma duplájára növekedett. A szegényparasztok 1910. évre, alig pár év alatt rohamosan csődbejutottak. Az 1910. évi népszámlálási adatokból a szomorú helyzetkép már elénk tárul. Négy év alatt 424 szegény paraszt vált nincstelenné. 1906-ban 1263 volt a 10 kat. holdon aluliak száma. 1910-ben 839. Ezek a családok tönkrementek és a birtoktalanok, cselédek, napszámosok közé kerültek. Az 1910. évi népszámlálás mezőgazdasági adatai: Birtoktalan, cseléd, napszámos 10 kat. holdon alul 10—100 kat. holdig 100 kat. holdon felül bérlő 100 kat. holdon felüli birtokos összes mezőgazdaságból élők: A tagosítás nem szolgálta a szegény parasztok érdekét, gazdasági nehézségeik orvoslását, hanem rohamos tönkremenetelüket segítette elő és az agrárproletárok számát növelte. Az elégedetlenség letörésére irányuló orvoslás másik módszere a mezőgazdasági munkások bajainak enyhítésére igyekezett felületi gyógymódot alkalmazni. 1905. október 14-én Kunmadarason már fennállott a gazdasági cseléd és munkás segélyezésre alakított pénztár. 1906-ban az országosan működő munkásvédő szövetség helyi csoportjának megalakulását is szorgal1106 (47,7%) 839 (36,2%) 354 (15,3%) 2 ( 0,8%) együtt 16 2317 (100%) 143