Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

gényedett parasztokat az adók roskasztották. A negyedévenként fizetendő fertályadón, a ház, föld, kereseti adón kívül, terhelte őket az illetékegyenérték, a kamarai illeték, az útadó, a pótadó és betegápolási adó. Az új adózási rendszer az egyenes adón kívül közvetett adóval is terhelte a lakosságot, mely szeszre, cukorra és dohány egyedáruságra terjedt ki. Legelőnyösebb helyzetben ekkor az iparosok voltak, mert a polgári forradalom a dualizmus korában nagyban előre vitte az ipar fejlődését. Az ipari segédszemélyzet, tanoncok, segédek, munkások, kedvezőbb helyzetben voltak az agrár proletároknál és cselédeknél. Az 1905—7. években az orosz polgári demokratikus forradalom hatása érezhetőbb volt, mint a századforduló mozgalmainak befolyása. Országos viszonylatban meginduló arató sztrájkok, cseléd sztrájkok hírei Kunmadarasra is eljutottak, Mezőfi Vilmos, Áchim András demokratikus követelései hatással voltak. Az államhatalom megtorló intézkedései pedig növelték az elégedetlenséget. Sajnos, erről az időszakról a képviselőtestületi jegyzőkönyvek elvesztek a második világháború alatt. Csak a közigazgatási iktatók maradtak meg igen szűkszavú feljegyzésekkel. így csak azok alapján tudjuk rekonstruálni az események menetét. 1905. május 11-étől kezdődően állandóan a honvéd fegyvergyakorlatra való behívások folytak, az imperialista háborúra való készülődés jele volt, de az ország vezetői nem éppen ok nélküli aggodálmának tükörképét is jelezte. A kunhegyesi főszolgabíró és a karcagi rendőrkapitány szinte napról napra továbbítja az anarchisták elleni körözéseket. Edelényi Vilmos, Örsi Tóth Imre és Cs. Kovács Sándor körözéséről olvashatunk a karcagi rendőrkapitány leiratában. 1905. június 3-án a járási főszolgabíró az aratási munkásmozgalom ügyében titkos rendelkezés küldött Kunmadarasra. Az aratási mozgalomban kunmadarasiak is résztvettek. 1905. június 7-én Fodor Istvánnak kellett jelentkeznie a főszolgabírónál. Kihallgatták még: Sebestyén Imrét, Cs. Kiss Imrét, Jakab István szabót, Széll Imrét, Heller Ignácot, és Balajti Imrét. Cs. Kiss Imrét és Balajti Imrét börtönbüntetésre ítélték. A lőfegyvereket minden megbízhatatlan egyéntől elkobozták és Kunhegyesre szállították. Hajdú Imrét, V. Szabó Sándort egyidejűleg a karcagi rendőrkapitányság köröztette. A kunmadarasi mozgolódás érzékenyen érintette a járási főszolgabíróságot, s védekezésül még ez év július 26-án csendőrszakaszt helyezett el a községben a rend biztosítására. Az agrár proletárok mozgalmával szinte egyszerre kezdődött meg a redempcionális visszaélések helyreigazítására törő paraszti összefogás. A régi jogtalanságot 1905. augusztus 11-én tartandó szolnoki gyűlésen kívánták tárgyalások útján rendezni. Egyöntetű állásfog-