Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

Lakásviszonyok a XIX. században, Év Lélekszám Lakóházak száma 100 házra jutott 1816 5473 1053 540 1828 7517 1216 622 1837 6605 1177 564 1848 6761 1407 480 1851 7311 1405 520 1880 7350 1763 416 Az egészségügy fejlődéséhez hozzájárult a század második felében meginduló gyógyszer ellátás biztosítása/

14 1850. július 31-én kezdte meg a város a tárgyalást ez ügyben. A környező községekkel közösen, Madaras központtal létesítették a gyógyszertárat, melyhez Örs, Igar, Ivány és Szentimre tartozott. Első gyógyszerészül november 30-án Nagy Károly böszörményi lakost hívták meg. A kötelező himlőoltások elrendelése a gyermekhalandóság terén csökkenést okozott, bár még sokáig magas volt a gyermek halandósági arányszám. A népmozgalmi adatokból kitűnik a város lakóinak gyors szaporodása. 1808-ban még 4900, 1828-ra már 7517. 1831-es koreiajárvány ugyan nagy sebet ütött, de a század második felében a lélekszám újra emelkedett. Születési és halálozási adatoké

5 Évek í Született Meghalt CsecsemőArány- Szaporulat halál száma % 1811—1820 2464 1408 506 35.9, 1058 1821—1830 2428 1669 529 31,6 759 1831—1840 2394 2319 518 21,9 75 1841—1850 2346. 2404 569 23,6 fogyás 58 1851—1860 2312 2173 , 594 ,22,2 139 1861—1870 2146 2207 526 23,8 fogyás • 6.1 1841—50 között a csökkenés a szabadságharc veszteségei mii itt tör;ént, 1861—70 között viszont 1 az 1863. évi ínséges idők következménye.