Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

1816, és 1876. között a szántóterületet majdnem 3000 holddal növelték meg.

38 * ••':••.;•; ;••• ..•,., •. .•• '<••<!••''.;" •'•'."; Művelési ágak Szántóföld területe SzöllőfÖld területe Rét, legelő területe Erdő területe Kenderföld területe 1817 1876 kat. hold kat, hold 7800 10595 410 403 15500 11185 103 112 140 —(nincs jelezve) A legelő és rét nagysága jelzi, hogy kedvezőek voltak a feltételek az állattenyésztésre a XIX. században is. A század közepéig 15 500 kat. holdnyi rét és legelő gazdag lehetőséget nyújtott az állattenyésztésnek. A század végéig divatozott a szilaj pásztorság. Létszámban azonban egyre csökkent a szilaj jószág, a földmívelés érdekében az istállózó állattartásra való áttérés miatt. Kunmadaras állatállományának megoszlása, növekedése a fejlődés képét mutatja. Kunmadaras állatállománya a XIX. század első felében:

3

" Allatok megnevezése 1816 1828 1838 1846 1848 Családok létszáma (Conscriptiók szerint) 1852 ökör száma 10 családra eső száma 332 3 178 1 50 0,4 289 2 332 2 331 2 Tehén száma 10 családra esett 869 8 810 6 222 2 513 4 457 3 659 4 Borjú, tinó száma 10 családra esett 1536 15 956 8 311 3 924 7 568 4 , — Ló, csikó száma 10 családra esett 2172 21 2123 18 1749 16 1961 14 1911 12 2345 14 Juh (fejős, meddő) 10 családra esett 6869 68 9198 75 6691 64 12934 96 11979 76 9160 56 Sertés száma 10 családra esett 1692 16 1466 12 458 4 1157 8 713 4 1011 1220 1043 1392 1597 1634 126