Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

tptt földek munkálásának beszüntetését azonban elrendelte, melyből nyilvánvalóvá vált, hogy a fennálló osztály ellentéteket nem hajlandó orvosolni. Ezzel a szabadságharc alatti osztályegység látszata újra megbomlott. A földosztás megsemmisítése a" szegényparasztság életében fájdalmas volt. Nekik nem oktatás kellett, hanem igazságos elosztásban föld. A szabadságharc előtti mozgalom kérelmezés útján folytatódott. 1850. május 25-én több száz lakos beadvánnyal fordult a tanácshoz és földosztálybeli sérelmeinek mielőbbi orvoslását kérte. Az 1838. évi földosztást igazságtalannak és sokakat megkárosítónak tartotta. A tanács hónapokig nem nyilatkozott. Augusztus 24-én még többen ismételték meg a panaszt, sürgetőleg léptek fel a tanáccsal szemben, sőt felgyújtották a főbíró házát. Ekkor már annyira elmérgesedett az; állapot, hogy a követelések elől nem lehetett kitérni. A nép kierőszakolta a földrendezést. Jogos sérelmeiket azonban nem sike* rült megnyugtató módon elrendezni az osztály ellentétek miatt. A városi tanács osztályhelyzeténél fogva — annak ellenére, hogy Habsburg ellenes magatartású volt -r- nem képviselte a nép ügyét. Bizonyos határig elment. Részleges föld és porta rendezést végrehajtott. Vitathatatlan, hogy szabotálta a forradalmi harcokban résztvevőkről szóló jelentést, és a katonai sorozás végrehajtását, de közvetve mégis megalkudott az abszolútizmussal. így a nép és az elöljáróság között fennálló ellentétek növekedtek és a porta osztások, földrendezések során összeütközéseket tápláltak a különféle bizottságok és a nép között.

32 A Habsburg restauráció következtében új szervezet kiépítése vált szükségessé a politikai abszolutizmus védelme érdekében. 1850 elején végrehajtották a területi és tisztikari beosztást és a népszámlálást. A népszámlálás eredménye 313 létszámcsökkenést mutat Kunmadarason, mely nagyrészt a háborús pusztítás következménye. A Jászkun kerület területi rendezését és tisztségbeosztását 1850. február 23-án foganatosították a városban. A jászkuii kerületet 5 járásra osztották. A Nagykunság 1 járást képezett. A hadi és házi pénztárokat összevonták. Mindenik kerületben egy katonai parancsnokot és egy csendbiztost osztottak be, a csendbiztosok mellé 1—1 vezető hadnagy került. A járások élén a kapitányok kétfejű sassal ellátott pecsétet kaptak. Orvosi, sebészi, mérnöki és levéltári állásokat meghagyták, de az útbiztosság megszűnt és mérnök lett helyette. Főispáni végzés rendelkezett a segédszemélyzet, irodai személyzet, azok fizetése, a kerületi hajdúk, ügyészi hivatal, közmajorkodás, felkelősereg és az iskolai pénztár új rendjéről. Kunmadarason ekkor jött létre a csendbiztosi és a pusztázó hadnagyi tisztség. 8* 115