Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

róságról, Tiszafüredre szállította s ott hadbíróság elé állította. Március 30-án a képviselőtestületet Patai alezredes tájékoztatta a főbíró elmozdításáról és az új választás elrendeléséről. Április 1-én Szeghalmi Jánost választotta meg a népgyűlés főbírónak. Április végén — május elején a Nagykunság harcközeibe kerülésének aggodalma zavarta a város nyugalmát. Május 3-án az újoncokat Debrecenbe szállították, a kórház főorvosát is oda rendelték. A honvéd csapatok ez időben már rendszertelenül vonultak át Madarason. Június 28-ra a cári sereg Tokajhoz ért, július 3-án Debrecenbe bevonult és a Nagykunságot közelről veszélyeztette. Korponay János, az ágotai tábor ezredes parancsnoka, a hír hallatára a nagykunsági városokba, falvakba futárokat küldött. Mindenütt meghúzták a vészharangokat. Az ellenség győzelmének hírére Kunmadarason bomlani kezdett a rend és feléledt a restaurációs gondolat. 1849. július 3-án Szeghalmi János főbíró arról panaszkodott a képviselőtestületben, hogy „több előkelő polgárok bírói parancsának nem engedelmeskednek, mi által a városban a rend fenntartása igen megnehezedett." Lemondását nem fogadták el. Korponay ezredes erélyes helytállására a kun nép táborba szállott és az orosz haderő visszahúzódott. A nagykunságiak július 15-én Kossuth Lajos biztató szavára még segítették a szabadságharcot élelemmel, takarmánnyal, szabad lovascsapat felállításával. Július 21-én Füredről Ámon Ferenc tábori biztos rendeletére négy naponként sütésre 100—100 köböl búzát szállítottak. Július 25-én 82 katona besorozását végrehajtották, azonban a túlerővel és a belső reakcióval szemben nem tudtak megküzdeni. A cári csapatok előrenyomultak s július 26-án Füredet fenyegették. Innen irta Korponay ezredes utolsó segélykérő levelét a Nagykunságra. Népfelkelést rendelt el s a nagykunságiak gyülekező helyéül Kunmadarast jelölte ki. Kossuth Lajos ezidőben Görgeyvel akart találkozni Karcagon vagy Debrecenben. Űtja során azonban csak Madarasig tudott eljutni. Ekkor hallotta a hírt a cári csapatok előretöréséről. Madarasi tartózkodásáról a szájhagyomány is tud. E szerint Kossuth Lajos a Tóparton, a mai Nagy Gergely-féle házban szállt meg, ahol az egyik asztallap aljára ráírta a nevét. Ezt az asztalt sokáig emlékként őrizte a család. Korponay ezalatt hol Madarasnál, hol Ágotánál, hol Szentimrénél, hol az igari laposban tartózkodott csapataival, de már komoly teendője nem akadt.

28 1849. augusztus 5-én a cári csapatok Madaras alatt táboroztak le. Akkor még reménykedtek a Köztársaság fennmaradásában, de ez a reményük szeptember 2-án végleg eloszlott, mert Drerenyok Ferenc Cs. Kir. Biztos nyílt rendeletére a császári csapatok részére elkez3 113