Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

való vándorlásuk útját is végig kísérhetjük a földrajzi helynevekben. Moldvában, Csíkban, Maros-Tordában települtek.

17 A szűkebb rokonság között volt Madaras Ferenc és Mihály újszászi, valamint Madaras Bálint kiséri birtokos.

18 A Madaras család Álon népéhez tartozott és az Aba nemzetség egyik ága volt. Álon népe utódai a jászok, Vajk kun nép utódai pedig a tatárjárás utáni kipcsak települőkkel együtt alkották a Nagykunságot. Madaras a letelepedés időpontjában nem tartozott a Nagykunsághoz. Madaras György, bár jászkapitány volt, valószínű, hogy jobbágyai között szomszédos birtokokról menekült kun jobbágyok és letelepülésre szorított török-tatár nomádok is voltak. Madaras György birtoka mellett a mai Kunmadaras nagymezői részén volt Stybes főúr utódainak birtoka, akik a kipcsakokkal egy székbe, Kolbaszékbe tömörültek. A mai kápolnási részt az egri káptalan kebelezte be. A Madaras György, a kolbazszéki kunok és az egri káptalan birtokának határai a XV. század elején rendeződtek el. E határrendezési okmányokat a XVII. század végén bizonyításra használták fel Nagyiván és Madaras közötti határperben. A kihallgatott tanuk között volt Kun Jakab kápolnási lakos, aki elmondotta, hogy az okmányok eredetije az egri káptalani levéltárban fellelhető. E határperirat széljegyzetében 1413 évi dátumot olvashatjuk.

19 A XIV. század végi, XV. század eleji időszakban, közvetlenül a letelepedés után tehát a mai Kunmadaras a Jászsághoz tartozott és Madaras György jászkun kapitány birtoka lett. Lakói jászok s töröktatár eredetű keleti nomádok, azaz kunok voltak. Kunmadaras 1736-ból származó pecsétjén a szembenálló madár ábra, valamint az összefonódó kígyó motívum két nemzetség egyesülését őrzi s mindkét nemzetséget összetartó totemisztikus kapcsolatát hirdeti, ahol a vezető szerepet a Madarasi ág töltötte be. Igazolni látszik ezt a pecsét felső részében levő korona középső ágának madarat ábrázoló ékírásjele.

20 Lehetséges, hogy a végleges letelepedés előtt a két nemzetség a társadalmi közösség totemisztikus hagyománya alapján lépett szövetségre Madaras György szálláskapitány, mint nemzetségfő vezetése alatt. így az ő nevéhez fűződik Kunmadaras őslakóinak a fejlettebb társadalmi életformára való áttérésének eseményeÉrdemes volna tisztázni a jász és kun privilégiumok kérdését, illetve egymáshoz való viszonyukat. Annyi bizonyos, hogy a XIV—

XV. században a kunok és jászok közötti különbséget kevésbé érzékeltetik okleveleink, mert egyforma volt privilégiális helyzetük. Általában a Kolbazszékbe tömörülteket nagykunoknak, Berénszállás, Négyszállás. Árokszállás, Fénszaru székekhez tartozó jászokat pedig filiszteusoknak hívták. Feltehető, hogy Négyszállás alatt Jász11